A szexualitás legnagyobb ellensége a generációkon átívelő ellenkezés a szex természetének elfogadásával szemben. Szinte nincs még egy olyan általános elem az emberi gondolkodásban, mint a valós bűn elkövetése nélkül kialakuló szexuális bűntudat. Az tény, hogy a szexus által olyan energiák generálódnak, melyek óriási hajtóerőt jelentenek mindenkiben, és amikor ezek az energiák felszabadulnak, szinte félelmetesen megnövekszik az akarat, az erőnlét, és más képességek nagysága.
Azonban, mint ahogy az anyag, az energia sem vész el csak átalakul, így a szexualitás elfojtásával teret kap a prűdség gyakorlata, a szexushoz kapcsolódó lelkiismereti kérdések káosza, a bűntudat és még ki tudja hány gondolat, amely manapság is nagyon nagy befolyással bír az életünkben.
Rengeteg a tévhit
Az önkielégítés elítélése rengeteg tévhit és áltudományos magyarázat következménye. Már az ókori Kínában léteztek olyan gyógyászati könyvek, amelyek tiltották a férfiak maszturbálását. Gyakorlati oka egy anatómiai tévedés volt, mikor is azt feltételezték, hogy a férfi spermakészlete kimeríthető .
Az önkielégítéssel megismerhetjük és fejleszthetjük szexuális érzékeinket
Egy másik tévhit az onanizálás kifejezéséhez kötődik, amit egy Becker nevű holland úrnak köszönhetünk 1720 körül. Az önkielégítés bűnösségét akarta kifejezni, arra hivatkozva, hogy a Teremtés könyvében Onan "a földre folyatta magját", és ezért Isten lesújtott rá. Azonban a bűne Isten szemében nem a maszturbálás volt, hanem az engedetlensége, amivel elutasította testvére megtermékenyítését. Clifford Bishop a Szex, szerelem, szentség című könyvében teológiai szélhámosságként említi az esetet.
A késői zsidó iratokban is elítélik az önkielégítést, némely egyházi tekintély egyenesen főben járó bűnnek tekinti. A katolikusok is súlyos bűnnek tartották, és szerintük, aki gyakorolja, távol tartja magát a mennyektől. Aquinói Szent Tamás a Spirituális gyakorlatok című írásában még a paráználkodásnál is rosszabbnak tekintette.
A XIX. században - ami sokkal nagyobb hatással van a mi életünkre - számos szakkönyvet írtak az önkielégítés ártalmairól. Ezen elképzelések terméke, hogy a maszturbáció hátgerincsorvadást okoz, tönkreteszi a szervezetet, elmebetegségeket vezettek rá vissza, a romlás gyökerét és a züllés kezdetét látták benne. Ezeknek a nagyon régi, mélyen megrögzött tévhiteknek köszönhetően manapság is léteznek olyan hiedelmek, amelyek hatásaiban felülmúlják az elavultságukat.
Az önkielégítés félelmei
A mai napig nagyon elevenen él sok emberben a félelem, hogy testi, esetleg szellemi ártalmára lesz az önkielégítés. Szexológusok és pszichológusok szerint egy szó sem igaz a régi mesékből. Abban némi nézeteltérés van a szexológusok között, hogy milyen az önkielégítés megfelelő gyakorisága, mert egyes állítások a páros kapcsolat rovására írják a gyakori önkielégítést, ezzel ellentétben azonban vannak, akik szerint ez nem számít. Sokan annak ellenére, hogy tudják, mennyire ártalmatlan, mégis bűntudatot éreznek. Ez gyakran gyerekkorból visszamaradt érzés, de megnyugtató lehet talán, ha tudjuk, hogy az emberek többsége önkielégít.
Az is aggodalmat szokott szülni, ha önkielégít valaki, de azt hiszi, hogy emiatt a közösülés során nem fog orgazmust elérni . Ennek pont az ellenkezője igaz, és akinek magában sikerül elérnie az orgazmust, párban is könnyebben rátalál. Előfordul, hogy valaki önkielégítéssel mindig eljut az orgazmusig, de ez a közösüléskor már nem mindig sikerül. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy az önkielégítést valaki csak egyféleképpen gyakorolta, és a közös örömök során is ezekhez a pozíciókhoz ragaszkodik.
Előfordulhat, hogy ha változtat maszturbációs szokásain, más pózban, többféleképpen megtanulja magát ingerelni, akkor elmúlnak ezek a problémák. Sokan úgy gondolkodnak, hogy az önkielégítés csak akkor megengedhető, ha nincs alkalmuk mással nemi életet élni. Azonban előfordulhat, hogy párjának nincs kedve szeretkezni, vagy elutazott, esetleg épp csak ehhez lenne kedve. Az önkielégítés ezekben az esetekben is természetes.
Az önkényeztetésen túl a maszturbáció legnagyobb előnye, hogy a nemi érzékenységet ezen az úton lehet a legbiztosabban felfedezni. Folyamatos nemi élet híján előfordulhat, hogy valakinek csökken a nemi kedve, azonban önkielégítéssel ébren tarthatja szexuális vágyát.
Saját szórakoztatáson túl
A jó szex a spontaneitáson túl általában gyakorlást és némi előkészületet igényel. Mindez saját testünk megismerését, a bizsergések, érzékenységek felfedezését, esetleg meglepő képességek és soha nem használt izmok működtetését is jelenti.
Testi kondíciónk javítását bármikor el lehet kezdeni. Ennek ellenére soha ne felejtsük el, hogy a nagyszerű szexuális élmény nem egy tökéletes test függvénye. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy ismerjük a vágyunk intenzitását, hogy mi elégít ki, és hol vannak a határok az élvezetben. A bőr felületén található idegvégződések, amelyekből a nemi szerveknél sokkal több van, mint a test más részein, tapintással, a simogatás különböző változataival stimulálhatók a kellemestől a gyönyörig, vagy ellenkezőleg a kellemetlentől a fájdalomig.
A nemi szervekben található idegvégződések mindenkinél más-más érzékenységűek és direkt összeköttetésben vannak a kielégülés érzésével. A gyönyörérzet minősége és intenzitása rendkívül változatos lehet. Nem mindegy, hogy milyen tudással vagyunk felvértezve saját kívánságainkkal kapcsolatban, arról nem beszélve, hogy aki nem ismeri a saját testét, bajban lesz, ha a partnere esetleg tőle vár segítséget. Egymás izgatása sokkal hatásosabb, ha megfelelő ismeretek birtokába jutottunk, és ezt a legegyszerűbb saját magunkon megtapasztalni. Még az is előfordulhat, hogy így vezetjük rá a partnerünket, hogy mi a legjobb érzés nekünk.
Férfiak mondják, de a nők ugyanúgy vannak ezzel, hogy az egyik legizgatóbb az, ha látják, hogy a partner mennyire izgult fel tőlük, illetve attól, amivel örömet szereztek neki.
Ismerkedés a testünkkel
Ebben a legnagyobb segítőtárs egy tükör, amiben úgy vizsgáljuk meg meztelenül magunkat, mintha csak most látnánk a saját testünket először. Jó, ha beszerzünk egy másik tükröt is, hogy a nem látható részek, mint a hát görbülete vagy a fenekek formája is jól láthatók legyenek. Alakítsunk ki egy teljesen új nézőpontot saját magunkkal kapcsolatban.
Ha észrevesszük, hogy a kritikus Én kezd felülkerekedni, kezdjük újra, mindaddig, míg saját látványunkat jó érzéssel el tudjuk fogadni. A cél a test megismerése, és nem a kritizálása. Figyeljük meg a jellegzetességeket, azokat a tulajdonságokat, amik a testet egyedivé és kívánatossá teszik. A nők örülhetnek, hogy pl. a mellbimbóik színe mennyi izgalmat kelthet. Vegyük észre a hát és a csípő közti görbületet, a has formáját, a lábak erősségét. Először csak nézzük magunkat, és képzeljük el, hogy aktus közben hogyan használnánk a testrészeinket. Ezután a felfedezés többi öröméhez használjuk az érintést.