"Két okból is rendkívül érdekes a női orgazmus megléte. Egyrészről nem szükséges ahhoz, hogy a nők sikeresen utódot nemzzenek, másrészről viszont a hátterében meghúzódó idegi és hormonális mechanizmus túl összetett ahhoz, hogy egy evolúciós véletlen eredménye legyen" - olvasható a dr. Mihaela Pavlicev, a Cincinnati Egyetem szakembere által vezetett kutatás nyomán megjelent tanulmányban. A kutatók ebben rámutattak, hogy egyes emlősfajok, például a nyulak, vadászgörények, macskák és tevék azt a szaporodási stratégiát választották, hogy a nőstények várnak az ovulációval a közösülésig. Esetükben az orgazmus egyfajta triggerként indítja be az ovulációt, és éppen a nyulak rapid szaporodási képessége a bizonyíték arra, hogy ez a módszer igen hatékony.
Az emberszabásúak azonban nem ezt a stratégiát követik. A nők átlagosan 28 , a nőstény orángutánok 29, a csimpánzok pedig 37 napos ciklusokban ovulálnak egészen a menopauza időszakáig, függetlenül attól, hogy elérhető-e éppen ellenkező nemű partner számukra, aki vagy amely megtermékenyíthetné a megérő petét. Ez esetben tehát a nők, illetve nőstények orgazmusának nincs funkciója. Pavlicev és kollégái mindazonáltal egy korábbi munkájukban már felvetették, hogy a nem erszényes emlősök eredetileg mind olyan módon szaporodtak, mint a mai nyulak. Később, az evolúció során egyes fajoknál a stratégia ugyan megváltozott, de az ovulációt kiváltó orgazmus mechanizmusa megmaradt.
Az elmélet alátámasztása érdekében a kutatók nyulakon folytattak kísérleteket. Az állatokat egy fluoxetin nevű antidepresszívummal kezelték. Erről a szerről ismert, hogy mellékhatásként nőknél gátolja az orgazmus elérését. Kiderült, hogy a rágcsálók esetében is mintegy 30 százalékkal csökkentette a közösülés hatására fellépő ovuláció esélyét. További vizsgálatok kimutatták, hogy ez a hatás a központi idegrendszeren keresztül érvényesült, nem közvetlenül a petefészkek befolyásolásával. Összességében a felfedezés arra utal, hogy a szex stimulálta női orgazmus és a nyulak ovulációja hasonló idegi-hormonális úton történik, ezáltal valószínűsíthető, hogy a kettőnek közös az eredete.
Magyarán a női orgazmusnak egykor, az ember távoli ősénél valóban lehetett funkciója a szaporodásban. Bár ez a szerep mára elveszett , maga a mechanizmus részben fennmaradt - valljuk be, szerencsés módon. A tanulmány Proceedings of the National Academy of Sciences ( PNAS ) című folyóiratban jelent meg szeptember 30-án.
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com ; dailymail.co.uk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
