A hüvely rugalmas és izmos csatorna, amely összeköti a méhnyakat a vulvával, vagyis a külső nemi szervekkel (ez a hüvelybemenetet és az azt körülvevő szeméremtestet jelenti). Hasonlóan a szájüreghez, a hüvelyt is többrétegű, el nem szarusodó laphám béleli. Fontos tudni, hogy a hüvelyhám változik, alakul a menstruációs ciklus alatt, aminek hátterében hormonális folyamatok állnak. A hám legfelső rétegében lévő sejtek glikogént tárolnak; ez a sejtréteg az ovuláció, vagyis a tüszőrepedés idején leválik, a glikogént pedig a hüvelyben természetes módon jelen lévő tejsavbaktériumok (Döderlein-baktériumok) lebontják. Ezzel hozzájárulnak az egészséges hüvelyi környezet fenntartásához, amely enyhén savas, kb. 3,5-4,5-ös pH-jú, és amely védelmet nyújt a kórokozók ellen.
Hüvelyszárazság: számos ok a háttérben
A hüvelyszárazsággal járó vaginális atrófia, vagyis hüvelyhámsorvadás esetén az egyébként jó vérellátású, megfelelő vastagságú, rugalmasságú és nedvességű hüvelyhám elvékonyodik, glikogéntartalma csökken, szárazabb, érzékenyebb lesz, veszít rugalmasságából, romlik az ellenálló képessége. Mindennek az a következménye, hogy megnő a sérülékenysége és a fertőzésekre való hajlama. A hüvelyszárazság tünetei közé tartozik a feszülő, égő érzés, és könnyen kialakulhatnak apró vérzések is, amelyek megnehezíthetik, sőt fájdalmassá tehetik a szexuális életet. Húgyúti panaszok, úgymint vizelés közben tapasztalható égő érzés, vizeletinkontinencia vagy sürgető vizelési inger szintén jelentkezhetnek. A hüvelyszárazság bármely életkorban előfordulhat.
A hüvelyszárazságot az esetek többségében az ösztrogén hormon szintjének csökkenése idézi elő. A hüvelyszárazság a menstruációs ciklus elején normális, de az ösztrogénszint ciklus szerinti ingadozása miatt később is előfordulhat. Szülés után szintén kialakulhat hüvelyszárazság, mivel a tejtermelést elősegítő prolaktin hormon magasabb szintje az ösztrogéntermelés csökkenésével jár. Az állandósuló probléma legfőbb természetes oka a változókorban egyre csökkenő ösztrogénszint, ami a petefészkek működésének hanyatlásával, majd végleges leállásával függ össze, hiszen az ösztrogéntermelésért főképp ez a szerv felel.
Egyes betegségek, így például autoimmun betegségek (reumatoid arthritisz, SLE, azaz lupusz), endometriózis, cukorbetegség, evészavarok (bulimia, anorexia) is a hormonháztartás zavarához, ösztrogénhiányhoz és így hüvelyszárazsághoz vezethetnek. Az ösztrogénszint csökkenését betegségek kezelése, vagy egyes műtéti beavatkozások is okozhatják: ilyen például a daganatos betegségek miatti hormon-, sugár-, illetve kemoterápia, továbbá a petefészkek eltávolításával járó beavatkozások, valamint azok a műtéti eljárások, amelyek a petefészek működésének csökkenésével járnak. Az ösztrogénhiány és a következményes hüvelyszárazság oka lehet még a hormonális fogamzásgátló szedése vagy az elégtelen táplálkozás (tartós fogyókúra).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hüvelyszárazságot nem kizárólag hormonális probléma okozhat. Kevesen tudják, de a hüvelyszárazság gyakran lelki eredetű, hátterében a stressz , párkapcsolati problémák vagy a szexuális élet zavarai állhatnak. Mindemellett az alsó húgyutak gyulladásos megbetegedéseinek, valamint a bakteriális vagy gombás hüvelyi fertőzésnek is lehet hüvelyszárazság a következménye.
Nemcsak az orvos, mi is segíthetünk magunkon
Amennyiben hüvelyszárazságra gyanakszunk, a fertőzések, illetve az állapotromlás elkerülése érdekében minél hamarabb keressük fel nőgyógyászunkat. A szakemberhez való bejelentkezés egyébként azért is fontos, mert - mint arról a hüvelyszárazság okainak taglalásánál már írtunk - kezelést igénylő betegség is állhat a háttérben. Általánosságban elmondható, hogy a hüvelyszárazság terápiája mindig egyénre szabott, hiszen számos dologtól, így a tünetek súlyosságától, a kiváltó októl, a páciens egészségi állapotától, alapbetegségeitől stb. is függ.
A szexuális aktus során tapasztalható kellemetlenségek csökkentésére használhatunk síkosítókat, ám ezek a kiszáradt hámot nem regenerálják, tehát önmagukban nagy valószínűséggel nem lesznek elegendőek. Alkalmazhatóak még hormontartalmú vagy hormonmentes készítmények: előbbiek értelemszerűen hormonhiány esetén javasoltak, utóbbiak hormonális, vagy más eredetű hüvelyszárazságnál is segítséget nyújthatnak, és azáltal enyhítik a panaszokat, hogy helyreállítják a hüvely nedvességtartalmát, erősítik a szövetek szerkezetét, tápanyagellátását, serkentik a szöveti regenerációs folyamatokat. Bizonyos esetekben intimlézeres kezelés is szóba jöhet. A különböző kezelések előnyeinek, illetve hátrányainak alapos mérlegelését legjobb, ha orvosunkra bízzuk.
Ez is érdekelhet
Életmódunkkal ugyancsak támogathatjuk a hüvelyhám egészségét. Szokjunk le a dohányzásról, kerüljük a stresszt. Tartózkodjunk minden olyan hajlamosító tényezőtől, amely felboríthatja a hüvelyflóra kényes egyensúlyát. Sok nő inkább lemond a szexről annak érdekében, hogy a hüvelyszárazság kellemetlen tünetei ne keserítsék meg az intim együttlétet - ez azonban nagy hiba. Az aktív szexuális élet javítja a hüvely szöveteinek vérellátását, következésképp nemcsak a panaszok csökkentéséhez, hanem megelőzéséhez is hozzájárulhat. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a mikrosérülések elkerülése érdekében aktus közben ne legyünk túl hevesek. Hagyjunk elegendő időt az előjátékra is.
