Régimódi történet?
A rokonsági kapcsolatokkal foglalkozó kérdések régmúlt történelmi korszakokba nyúlnak vissza. Az egyik legismertebb, apasággal kapcsolatos kételyeket érintő ügy az Amerikai Egyesült Államok történelmén vonul végig, egészen napjainkig.
A történet főszereplője nem más, mint Thomas Jefferson, az Egyesült Államok első elnöke, akiről évszázadokon keresztül úgy tartották, hogy egy Sally Hemings nevű szolgálóval folytatott románcából akár több gyermeke is született.
Jeffersonnal kapcsolatos, DNS profil meghatározás segítségével végzett tudományos kutatómunka eredményeit az egyik leghíresebb angol tudományos hetilapban tették közzé 1998-ban. Az igazi apa valóban a Jefferson család egyik férfitagja lehetett, azonban semmiképpen sem Thomas Jefferson.
Ezek a problémák aligha tekinthetők csupán történelminek, hiszen számos ember életében merülnek fel a biológiai rokonsággal kapcsolatos kérdések. Rég elveszettnek hitt testvérek kutatják fel egymást, majd bizonyítani szeretnék önmaguk és környezetük számára a vérrokonságot. Számos megromlott párkapcsolatban merül fel az a lehetőség, hogy a gyermek biológiai apja esetleg nem azonos az őt nevelő apával, hiszen nemzetközi adatok tanúsága szerint a házasságok kb. 10%-ában nem a férj az igazi biológiai apa. Szövevényes örökösödési perek során is gyakran előfordul, hogy a felek megkérdőjelezik az "ellenfél" biológiai értelemben vett rokonságát az örökhagyóval.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fejlődéstörténet
Az apaság megállapítására az 1900-as évek első felében még csak az akkor ismert vércsoportrendszerek vizsgálata adott módot az antropológiai vizsgálatok mellett. Ehhez később az újonnan felfedezett vércsoport-tulajdonságok, majd a szérumfehérjék elektromos mezőben történő vándoroltatása, a vörösvértest-enzimek, majd az úgynevezett szöveti összeférhetőség (HLA-) tulajdonságok vizsgálata csatlakozott. Az 1970-es évektől kezdve ezzel párhuzamosan a kromoszómák fénymikroszkóppal látható egyedi különbségeinek vizsgálatát is alkalmazták a bírósági gyakorlatban.
A genetikai kutatások során az 1990-es évek elejére számos olyan helyet találtak az emberi kromoszómákon, amelyek már nem fénymikroszkópos, hanem molekuláris technikákkal vizsgálva rendkívüli mértékű egyedi változatosságot mutatnak. Ezeknek a DNS-tulajdonságoknak mai ismereteink szerint nincs köze közvetlenül az ember külső és belső tulajdonságaihoz, belőlük a személlyel kapcsolatban másra nem lehet következtetni, csak az öröklődés útjára. Jellemzésükkel teljesen egyedi tulajdonságok sokasága térképezhető fel. Innen származik a módszer elnevezése, a DNS-profil analízis is. Teljesen kizárt, hogy két, véletlenszerűen kiválasztott ember DNS-profilja megegyezzen, kivéve az egypetéjű ikreket.
Apjára üt
A szülő-gyermek kapcsolat vizsgálatánál azonban nem a teljes azonosságot keresik, hiszen az emberi szervezet sejtjeiben 2 kromoszómakészlet van: az egyik apai, a másik anyai eredetű. Így az utódokban egy-egy apai, illetve anyai eredetű kromoszóma kombinációjával keletkezik az utódra jellemző, de a szülőkre is visszautaló DNS-mintázat. Az apa és gyermeke között tehát sok ilyen nagy változatosságot mutató DNS-darabot vizsgálva várható, hogy a két példány közül legalább az egyik mindegyik helyen megegyezik. A vizsgálatok elvégzéséhez ma már elég egy csepp vér vagy a szájnyálkahártya néhány sejtje.
Ezek az új, DNS technológiát felhasználó módszerek mára a világ fejlettebb országaiban teljesen kiszorították a korábban alkalmazott - például vércsoport meghatározáson alapuló - személyazonosító és apasági vizsgálatokat. Az Egyesült Államokban 2001 óta már kizárólag csak DNS alapú módszereket használtak.
A rokonsági kapcsolatok DNS alapú vizsgálatának hazai elterjedése Magyarországon is mindinkább lehetővé tette a legújabb tudományos vívmányok alkalmazását. Apasági vizsgálatot ma már nem kizárólag bírósági felkérésre végeznek egyes költségvetési intézmények, hanem bárki számára hozzáférhetővé vált, részben a közfinanszírozású intézményekben, illetve néhány magánlaboratóriumban is.
Diszkrét vagy jegyzőkönyvezett?
A Laborigo Kft. laboratóriumában 4 éve végeznek apasági és rokonsági genetikai vizsgálatokat.
Náluk a megrendelő kétféle vizsgálati forma közül választhat: ha csak saját célra, a "lelki megnyugvás" érdekében kívánja tudni az igazságot, jeligés vizsgálatot kérhet, akár teljesen névtelenül. A megrendelés történhet levélben, elektronikusan vagy telefonon, s futárszolgálatuk díjtalanul a megjelölt címre szállítja a mintavételi eszközöket. Az eszköz tulajdonképpen egy kis steril kefécske, amellyel teljesen fájdalmatlanul lehet a száj belsejéből mintát venni, akár újszülöttől is. "Kényesebb" esetekben számos egyéb mintaféleség, például hajszál, fogkefe, rágógumi, zsebkendő, cigaretta is szóba jöhet. A minta visszajuttatása után az eredményt a kívánt úton (postán, e-mailben, futárszolgálattal, személyesen) megkapja a megrendelő.
Amennyiben az eredményt bíróság előtt is fel kívánják használni, az ún. jegyzőkönyvezett mintavétel javasolt. Ebben az esetben a személyazonosság igazolvánnyal történő azonosítása után végzik a mintavételt.
Jegyzőkönyvezett mintavétel esetén a résztvevők olyan nevesített eredményt kapnak, amely a bíróságon bizonyítékként benyújtható.
Jogi keretek
A családjogi törvény értelmében az apaság vélelmét bíróság előtt - egyes ritka jogi kivételektől eltekintve - csak a gyermek, a vélelmezett apa, illetve a gyermek leszármazói támadhatják meg. Ha az apasági státusz betöltetlen, akkor elméletileg bármely férfi indíthat apasági keresetet. Ezt, amennyiben az anyával teljes egyetértésben történik, nem kell semmivel alátámasztania, ha viszont az anyától eltérő állásponton van, akkor apaságát a bíróság előtt kell bizonyítania.
Az apasági vizsgálathoz az anya DNS-mintájára nem feltétlenül van szükség, bár esetenként az anya bevonása növeli az eredmény biztonságát. A gyermek kiskorúsága esetén, ha a vélelmezett apa jog szerinti gondviselője a gyermeknek, az anya hozzájárulása a vizsgálathoz nem szükséges.
Ez is érdekelhet
A vizsgálat értékelése a végeredményt tekintve kétféle lehet: vagy az apaság kizárását támasztják alá a vizsgálatok, amely gyakorlatilag 100 százalékos bizonyossággal megállapítható, vagy az apaság bizonyítása történik meg a vizsgálat eredményeképpen. Ez a százalékban kifejezett valószínűség a valószínűség-számítási szabályok alapján soha nem érheti el a 100 százalékot, de azt nagymértékben megközelítve az esetek túlnyomó többségében 99,9%-nál nagyobb eredményt ad. A valószínűség így nyert százalékos értéke meghatározza azt a jogi kategóriát, amelybe az apaság valószínűsége sorolandó, s amely egyszerű, rövid szöveges végső következtetésben nyer megfogalmazást. A fenti ügymenettel teljesen megegyező módon anyasági vizsgálat is végezhető, valamint az apasági vizsgálatokhoz hasonló genetikai módszerrel végzett férfiági rokonsági és családfavizsgálat is.
