Elfojtás után függőség?
A szexualitás egyik próbatétele, hogy az érzéseinkben mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak és tudatosak. A kényszerítő erőkön vagy úrrá lesz valaki, vagy áldozatává válik - de a két vagy között az átmenet az egyik legnagyobb emberi kihívás. Különösen manapság, amikor a szexuális szabadság olyan béklyóból szabadulva keresi a helyét, ami a szexualitás természetét dogmákba fojtotta, álszemérmet és megannyi torzulást idézve ezzel elő. Nem is csodálkozhatunk olyan nagyon, ha most ezek az erők a visszájára fordulva olyan szexuális szabadságot gerjesztenek, melyek magával ragadják, esetleg kényszeres függőségbe sodorják a felszabadult ösztönöket. A szexualitás bonyolult problémái - valószínűleg épp a komplexitásukból adódóan - a legegyszerűbb magyarázatokban próbálnak megoldásokat találni. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a szexhez kötődő képzetek, a szexuális vágy orgazmusra való törekvésében tűnik a legmegfoghatóbbnak, és ezért természetesen a szexus kifejeződését a testiség fogalmához a legegyszerűbb asszociálni.
Azonban bármennyire is kézzelfogható ez a testi megnyilvánulás, mintha azokról az energiákról nehéz lenne tudomást venni, amik a hátérből működtetik, szenvedéllyé fokozzák a szexushoz kapcsolódó érzéseket.
A technika vívmányai pedig mintha csak rájátszanának a szellem efféle eltunyulásra. Ennek köszönhetően, a kényelem beláthatatlan változásokat képes létrehozni, akár az ember szexhez való viszonyában is. Ezt akár tudomásul vesszük, akár nem, azok az energiák melyek a szexuális vágyat működtetik, emberi érzések. Ebből adódik a kérdés, hogy az interneten zajlódó vágyak gerjesztése szex-e vagy nem szex?
Virtuális kalandozások
Senki nem tudja, hogy igazából hány ember vesz részt benne. Az is lehet, hogy Ön is egy a sok közül.
Szex a hálón: Késő éjszaka, már majdnem az ágyban, de az is lehet, hogy napfényes reggel, a gyerekek épp csak elhagyták a szobát, vagy talán a délutáni munka unalmát szeretnénk egy kicsit felpezsdíteni. A számítógép képernyőjén keresztül bejárjuk a világot, izgalmas portrékat festve magunkról, kívánságokat küldünk, és jelentkezünk idegenek nagy ígéreteire, legalábbis a leírt "hívószavak" alapján: 69, csak veled, csiklóvár, nagy élvezet, stb.
Valójában mit csinálnak a virtuális kalandorok? Nagyon sokuknak egyik keze a billentyűzetet bűvöli, a másik pedig önmagukat. Mások csak némi előjátékig mennek el, majd egyedül folytatják. A résztvevők valódi személyisége azonban számunkra ismeretlen. Ö valóban egy 14 éves bakfis, izgató bugyiban, akit épp elcsábítottál, vagy ő valójában Melák Bubu, rongyos pólójában, körbe csavarva vesemelegítőjével? Lehet, hogy egy zsebpénzét féltő egyetemista a pattanásaival, esetleg egy unatkozó házaspár szeretne némi szórakozást találni. Nincs mód, hogy megtudjuk, kié is valójában a "keményfarok@bébigyere" ígérete.
Némely virtuális látogató felháborodik az efféle manipulációktól. Sokan tagadják, hogy manipulálnának, és csak arra használják a fantáziájukat, hogy a virtuális partnert kielégítsék. Vannak, akiket egyáltalán nem érdekel, ki van a másik oldalon, néhányan éppen ebben a titokzatosságban lelik legnagyobb örömüket. Vannak, akik épp attól jönnek izgalomba, hogy nem tudhatják, ki a partnerük; tudván, hogy a másik lehet fiú / lány és ettől még izgalmasabb. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a virtuális szex mennyire befolyásolja a résztvevők valódi életét. Biztosít egy lehetőséget az új dolgokkal való kísérletezésre, mint pl. bármit kérni a másiktól és közben vulgáris kifejezéseket használni. Azok, akik csak egy partnerrel osztják meg a szexuális életüket, így kipróbálhatják, hogy milyen érzés lehetne mással. Körülnézhetnek, bemutatkozhatnak, újra felfedezhetik és csodálhatják őket, megnyugodhatnak, hogy nem mondják nekik, hogy frigidek, kapuzárás van, vagy hogy túl perverzek. A tapasztalatlan fiatalok egymástól tanulhatnak: hogyan szeretnének kényeztetve lenni, hogyan kell nemet mondani és ezt betartani, milyen érzés kezdeményezni, vagy a másik figyelmében részesülni. A virtuális szex természetesen biztonságos is egyben. Egy játszótéren, távol a valóságtól a hibázásoknak sem lehet komoly következménye. Egy lehetőség, a kiteljesedésre, bizalmas kapcsolatok találására - és mindezt félelem nélkül, anélkül, hogy magunknak vagy másoknak fájdalmat okoznánk, hisz bármikor ki lehet lépni, könnyen el lehet elengedni.
Néhány résztvevőnek, a virtuális szex egy szórakoztató adalék a szexuális kapcsolatok kiegészítésére, monogámiához, vagy az izgalmak fokozásához.
De kimutatták, hogy a virtuális szeretők legtöbbje a hálón való udvarlást inkább kényszeresen csinálja, mint szabad választásból. Azt gondolhatjuk, hogy ezen túl a rejtőzködő és antiszociális embereknek teret ad, hogy gyakorolják az emberi kapcsolatok építését, és kényelmesen szocializálódhassanak, esetleg végső esetben képessé teszi őket, hogy kimenjenek a testiség valóságába és találkozzanak valakivel. De könnyen elképzelhetjük, hogy a kényelem és a pillanatnyi izgalmak kisülése megerősítés az emberektől való visszahúzódásban, és a virtuális szex tovább erősíti a magányosságot és kiközösítettséget. Több, mint valószínű, hogy ezeknek az embereknek mégsem ez a legjobb módszer a társas kapcsolataik kialakulásához.
A virtuális szex az a szex egyik formája?
Ebből következik a következő kérdés, ugyanis mi teszi a szexet szexszé?
Orgazmus? Nem feltétlenül, elélvezés nélkül is megtörténhet az aktus. Sok nő csinálja, mintha természetes lenne, szánt szándékkal vagy anélkül. Vagy a férfiak, ha idősebbek lesznek és fáradtabbak - hogyne történne meg.
Csak a közösülés? Nem sok érvet lehetne emellett találni. Képzeljük csak el, hogy egy monogám nő azt mondja a férjének, hogy valaki épp csak kézzel kielégítette. Valószínűleg nem mondja a férje, hogy "ó rendben van, drágám, addig, míg nem kell neki több, csak bátran". De, hogy csak a témánál maradjunk, ha mondjuk egy szexuálisan szabad férj azt nézi, hogy a felesége épp egy másik férfival szórakozik az interneten, akkor ő szexel az asszonnyal vagy netán a másik férfival?
A szex a nemi szervek kapcsolata? Amikor csókolózunk, és gyöngédek vagyunk valakihez, akire nagyon vágyunk, és mondjuk ennyiben ki is merül az alkalom, de miután abbahagytuk, a borzongás, ami a jó szex ismérve, teljesen természetesen velünk marad. Szex ez?
Minél jobban körbejárjuk a témát, annál nehezebben lehet megoldást találni. De nehezítsünk még egy kicsit a dolgon. Többnyire szükséges a szexhez, hogy az emberek ugyanabban a szobában legyenek. Vagy nem? Nos a milliárdos telefonszex-társaságok egészen másként gondolják. Képzeljük el, hogy egy profi szerető suttogja a nevünket, esetleg bizarr kívánságokat a telefonon keresztül. A vonal másik végén egyik kézben a kagyló, másik kézben valami hozzánk tartozó. De elég ezt elképzelni a valóságos partnerrel, bizonyára olcsóbb. Akkor ez nem szex? Nahát! Ha figyelembe vesszük, hogy egy levél, vagy videó kazetta speciálisan elő tud idézni kéjes örömöt, és ehhez még hozzáadódik a borzongás, amit az a tudat gerjeszt, hogy a szeretőnk csak nekünk idézte elő ezt az erotikus lehetőséget, és közben érezhetően ő is ugyanúgy élvezi, ez vajon nem szex?
Ezek után visszakanyarodhatunk az eredeti kérdéshez: a virtuális szex az szex? Felülvizsgálva az erotika adalékainak a finomságait, nyilvánvalóan a szex több, mint csak a testiség. Erotikus energia keletkezik: figyelemre méltatás, érzés, feltöltődés, érzelmek levezetése - a legtöbb ember számára tehát a szex nem csak testiséget, hanem érzéseket, érzelmeket is jelent. Ezért lehet megtapasztalni a szexet telefonon és számítógépen keresztül - az ösztön számára eszköz az összeköttetés, s így az erotikus kötöttség létrejön, akár az országhatárokat is átlépve.
Levonhatók-e következtetések?
A szex olyan valami, amit átélése közben pillanatról pillanatra megtapasztalunk, és nem lehet egy olyan dologgal összehasonlítani, amit birtoklunk, vagy fogyasztunk. Bármikor, amikor szexuális energiákat vezetünk le, átéljük a szexet. Még csak a partner megtapasztalása sem szükséges ugyanabban az időben. Hagyományosan természetesen a szexet úgy látjuk, mint érzelmi befolyásolást, az örömök megosztását, vagy az adok-kapok cseréjét. Ennél fogva, úgy gondolkozunk, hogy ha szexelünk valakivel, ez olyan, mint javakat megosztani. Ezért van az valójában, hogy sok ember nem érti, hogy az önkielégítés az nem a szex pótszere, hanem valójában szex: szexuálisan izgatottnak lenni, annak ellenére, hogy ez rajtunk kívül senki másra nem hat.
A virtuális szex ezért ugyanúgy szex. Szex, mert megtapasztalása a szexuális energiának. Lehet, hogy társas öröm lesz belőle, lehet, hogy nem.
Elfogadva, hogy ez is szex, természetesen felmerülnek olyan intrikus kérdések, hogy mi van a beleegyezéssel és a hűtlenséggel. Ha csendben, a párunk tudta nélkül, szexuálisan felhevülve lógunk az interneten, megszegjük-e a hűség fogadalmát?
Ha a virtuális szex valójában nem szex, akkor csinálhatjuk, és mondhatjuk, hogy nem vagyunk hűtlenek a házastárshoz vagy a stabil partnerhez. De a virtuális kirándulás összetöri-e a hűség ígéretét? Ha a fogadalom csak arról szól, hogy nem történik szexuális kapcsolat mással, akkor jól érezhetjük magunkat, mert tulajdonképpen nem voltunk együtt senkivel. De ez egy sötét terület, ami jó, ha maga után von egy őszinte beszélgetést. Amikor az emberek elkezdenek köntörfalazni a kapcsolat maghatározásáról, itt az idő, hogy komolyan beszéljenek, függetlenül attól, hogy ez tartalmilag a szexhez, pénzhez, gyerekneveléshez, vagy kutyasétáltatáshoz kapcsolódik-e. Az a kérdés, hogy a virtuális szex az szex-e, arra jó, hogy észrevegyük, hogy milyen összetett az egész ügy. A szex nem csak önmagában misztikus, de az ehhez társuló viszonyokat, érzelmeket, ösztönöket sajátságosan és személyre szabottan próbáljuk megfejteni.
A virtuális szex csak a legutolsó lépése a mi hosszú erotikus fejlődésünknek. Ha ez arra ösztönöz bennünket, hogy szélesítsük ki a szex meghatározását, arra is, amikor a virtuális világban veszünk részt, akkor a mi lelketlen, örömtelen, vágytalan gépünk bizonyára nagyon jól kiszolgálja a nemi vágyainkat is.
Forrás: C.G.Jung: Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről. Kossuth Kiadó, Budapest, 1995
Dr Marty Klein: Is Cybersex Sex? Article #7 -- posted December 15, 1997