Amerikai kutatók bonyolult képalkotó módszereket alkalmazva látták először azt, hogy milyen molekuláris tűzijáték is a megtermékenyítés folyamata. A Nature Chemistry szaklapban publikált anyag szerint a jelenség a petesejt felszínéről kirobbanó cinkatomok hullámainak köszönhető és ezen "cinkszikrák" szükségesek a petesejt embrióvá alakulásához. A jelenség vizsgálata így nem csupán a szemnek tetszetős, hanem az in vitro megtermékenyítések (IVF) is könnyebbé tehetőek ezáltal.
A vizsgálat során a Northwestern University kutatói a cinkatomok elhelyezkedését és mozgását vizsgálták a petesejtekben: adataik szerint petesejtenként mintegy nyolcezer csomag van, mindegyikben közel egymillió cinkatommal. A petesejt fejlődésével ezen csomagok mozgásnak indulnak, majd a megtermékenyítéssel egyidőben a cinkatomok kilövellnek a sejt felszínéről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezt a folyamatot hívjuk exocitózisnak: az agy például hasonló módon bocsátja ki neurotranszmitterjeit, jelzőmolekuláit. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a cinkatomok nem egyszerre távoznak, hanem négy-öt szikraeső kíséretében hagyják el a petesejtet, egy-egy szikrázás körülbelül kétezer cinkcsomag kiürülését jelenti.
Azt korábban is lehetett tudni, hogy az embriogenezishez, azaz az embrió kialakulásának és fejlődésének folyamatához létfontosságú alapelem a cink. Azt is tudtuk, hogy a spermium és a petesejt találkozásától számított első két órában a petesejt körülbelül 60 milliárd cinkatomjának egyhatoda távozik a sejt felületéről, ám most történt meg ennek első igazán jól látható vizsgálata. A kutatók jelenleg azt igyekeznek kideríteni, hogy a cinkatomok számából milyen tulajdonságokat lehet levonni, és ez hogyan segíthet az IVF kezelések során.
Ez is érdekelhet
