Figyeljünk egymásra városban, a városon kívül egyaránt, ha nulla fok alá kúszik a hőmérő higanyszála! Míg a városban elsősorban hajléktalan honfitársainkat veszélyezteti a megfagyás, addig a természetben a téli kirándulások, sportok óvatlan, netán felelőtlen kedvelői a szenvedő alanyok. A fagyásos sérülés szinte mindig elkerülhető lenne, ha komolyan vennénk a veszélyt! Fagyáskor a test a hideg ellen nem kellően védett egyes részei jól körülhatárolt területen túlhűlnek, és a szövetek kisebb-nagyobb mértékben károsodnak. Különösen a kiálló testrészek, az ujjak, lábujjak, orrok és fülek veszélyeztetettek.
Megelőzés
Téli túrák alkalmával, síeléskor, nagy hidegben a megfelelő öltözettel megelőzhetjük az izzadást, ami fokozza a fagyás kockázatát, mivel az izzadt bőrfelszín hőleadása sokkal nagyobb a szárazénál. Ne hordjunk szűk lábbelit, ruházatot, kesztyűt! Részben, mert elszorítja az ereket, akadályozva ezzel a vérellátást, másrészt pedig, mert nem hagy helyet annak a szigetelő levegőrétegnek, ami amúgy a bőr és a ruházat között elhelyezkedve "melegít".
Nagy hidegben a fémek kiváló hővezető-képessége miatt nem javasolt fém ékszerek, egyéb fémtárgyak hordása a testen. Extrém körülmények között a ruházaton is kerülni kell a fém alkatrészeket, cipzárakat.
Nulla fok alatt, nagy hidegben ne fogjunk meg puszta kézzel fémtárgyakat! "Jé, odaragad a kezem!" - próbálgatják lelkendezve a kisebb gyerekek, de a felnőtt keze is pillanatok alatt megfagyhat. Különösen a gyerekekre kell odafigyelni, mert ők még a legfarkasordítóbb hidegben is előszeretettel dugják ki a kis nyelvüket, hogy valami fémtárgyat "megkóstoljanak". Ráadásul a nyelv még nedves is, így még gyorsabban odafagy.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kimerülés, fáradtság, alultápláltság, kábítószer és alkoholfogyasztás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a test könnyebben lehűljön.
A fagyás
Fagyás előtt a végtag nagyon fázik, azután fájdalmak jelentkeznek, végül érzéketlen lesz, a bőr elsápad, megdagad, felhólyagosodik. Téli, havas túrák alkalmával komolyan kell venni, ha a láb erősen fázik, már-már fáj. Utána ugyanis a fájdalom csillapodása félrevezető lehet. Nem feltétlenül a felmelegedést jelenti, hanem azt, hogy a láb már érzéketlen. Ilyenkor meg kell állni, esetleg félbeszakítani a túrát, és meleg helyre húzódni, mielőtt komoly fagyás következne be. Tévedés volna azt hinni, hogy csak nagy hidegben, és csak akkor következhet be a fagyás, ha a bőrfelület védtelen. Már + 6 °C-os külső hőmérsékleten is bekövetkezhet gyenge vérellátottságú testrészeken, különösen gyerekeknél, időseknél vagy érszűkületes betegeknél. A fagyásveszélyt a külső körülmények, a levegő hőmérséklete és páratartalma, illetve az ember általános erőnléte és egészségi állapota együttesen befolyásolják.
Hideg hatására a sejtek között jégkristályok képződhetnek, amelyek növekedve megsértik, kiszúrják a sejtfalakat. A sérülések a hajszálerekben véralvadáshoz és trombusképződéshez vezetnek, így a szomszédos területek vérellátása is sérül. A kisebb fagyások felengedés után égési sebekhez hasonlóan viselkednek. A bőr felszíne elhal.
A fagyásnak négy fokozatát különböztetjük meg
Elsőfokú fagyás: A bőr felszínét érinti, elfehéredéssel, zsibbadással jár együtt. Az ujjak végén, a füleken, az orron, az állon, az orcákon lép fel gyakran. A felmelegedést követően égő fájdalom, és élénk piros gyulladásos, viszonylag kis kiterjedésű folt vagy foltok láthatók a bőrön.
Másodfokú fagyás: A bőrnél mélyebb szövetrétegeket nem érint. Az érgörcs miatt kékes színű lehet a terület. Később hólyagok alakulnak ki.
Harmadfokú fagyás: A fagyott területen a bőr viaszos színű, vérzéses hólyagok képződnek rajta.
Negyedfokú fagyás: Mély szövetelhalást jelent, a terület kemény, felmelegítés után márványozott, kék, majd bíborszínű lesz és igen érzékennyé válik.
Mit kell tenni a fagyásos sérülésekkel és a sérültekkel?
Először is meg kell akadályozni a további lehűlést. Lehetőleg vigyük a sérültet meleg helyre, ha ez nem lehetséges, az érintett területet be kell takarni. A vizes ruhadarabokat távolítsuk el, cseréljük őket szárazra. A fagyott felszínt lassan, fokozatosan kell fölmelegíteni, de csak akkor, ha nem áll fönn az újrafagyás veszélye. A fájdalmas és érzéketlen hideg területet egyáltalán nem szabad dörzsölni, különösen hideg hóval nem, nehogy még nagyobb sérülést, a piszkos hóval esetleg tetanuszos fertőzést okozzunk.
Felszíni vagy nem túl nagy kiterjedésű fagyásoknál a szűk ruházatot és cipőt meg kell lazítani, a lehűlt testrészeket testmeleggel, vagy langyos, fokozatosan testhőmérsékletűre melegített vízfürdővel kell felmelegíteni. Az érintettet meg kell kérni, hogy végtagjait mozgassa. Adjunk meleg italt a fagyásos embernek, de semmiképp ne kínáljuk alkohollal! Elsőfokú fagyásnál elegendő egy steril kötés felhelyezése. Magasabb fokú fagyás esetén a felengedés és felmelegedés erős fájdalommal is járhat, ezért súlyosabb esetben mindenképpen orvosi segítségre van szükség, aki indokolt esetben intézkedik, hogy a sérültet kórházba szállítsák, és megfelelő fájdalomcsillapítót adjanak neki. A vérkeringést élénkítő, pl. heparinos krémek is segíthetnek. A pulzust és a légzést kell figyelni. Az eszméletlen fagyott embert az oldalára kell fektetni, légzés leállásakor pedig lélegeztetni kell
Gyógyulás
Szerencsére még a súlyos hegyi baleseteknél is az esetek 72 százalékában csupán felszíni, kis kiterjedésű fagyásról van szó, ami gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul.
Másodfokú fagyás esetén a gyógyulás két hónapig is eltarthat, és az orvos utasítása alapján a meleg fürdőket is több napon át ismételni kell. Gyógyszeres kezelést is alkalmazhatnak. Súlyosabb esetekben sajnos visszamaradó károsodásokkal kell számolni. A többség arra panaszkodik, hogy az egykor érintett terület a hidegre különösen érzékeny marad, viszket, kivörösödik, de az ízületek is károsodhatnak. Amputációra ritkán van szükség. Csak a fagyás bekövetkezte utáni 35-40. nap táján lehet pontosan megkülönböztetni a fagyott és ép terület pontos határát és a műtétről dönteni.
Legjobban: