Hatszáz reklámfilmet vetítettek a Reklámzabálók Éjszakáján. Ha valaki a hangzavar közepette képes volt egyáltalán odafigyelni, láthatott jó alkotásokat - de nem itthonról.
Kedvenc reklámfilmem a Central Beheer biztosítótársaságé volt: Kínában az európai turista autentikus akupunktúrakezelést kap. Amikor már testének teljes felületét tű borítja, a szomszéd helyiségből füst kezd szivárogni az ajtórésen át. A kínai kinyitja az ajtót és kétségbeesik: már lángol az egész lakás. Menekülőre fogja, kimászik az ablakpárkányra, ugrik. Turistánk a testéből kiálló tűkkel nagy nehezen az ablakhoz botorkál, ahol megpillantja, hogy a tűzoltók mentőponyvával várják a menekülő emeleti lakókat.
De amíg a filmek vetítéséig jutottunk, azt is hihettük volna, hogy itt a miniszterelnök, amikor a reklámzabálók hetedik alkalommal megrendezett éjszakáján a Kongresszusi Központba lépve a folyosóról folyamatos sípszó és kerepelés hallatszott. De nem: a kereplőt és a sípot (úgy is, mint kötelező tetszésnyilvánító kellékeket) a folyamatos sípolástól kivörösödött fejű hoszteszek osztogatták a bejáratnál.
- Szegény szomszédaik. Amikor hajnal ötkor, totálisan beállva, síppal a szájukban hazaérnek - így próbált poénkodni a közönséggel az est házigazdája, Hajós András, de jó ideig nem tudta elmondani a megnyitóbeszédet - hát persze, hogy a zajtól.
A nézők átlagéletkora húsz év körül volt, ezért a műsorvezető folyamatosan fegyelmezési problémákkal küszködött, eközben a mennyezetről több száz lufi hullott a közönségre, így a tinédzserek újabb örömforrásra leltek: lufikat pukkasztgattak.
Ha valaki az idegesítő hangzavar ellenére képes volt koncentrálni, jól válogatott, kreatív reklámfilmeket láthatott. Az első reklámblokkot ekképpen konferálta be Hajós: - És akkor lássuk, hogy csinálják ezt a nagyok, a külföldiek.
És teljesen igaza volt - a világ száz országából érkező filmek valóban jók, sokkal jobbak, mint a nálunk készültek, mintha a Kárpát-medence egyedi klímája okozná, hogy idehaza nem készülnek igazán bevállalós, különleges képi és hangvilággal bíró reklámok.
Éjfélkor aztán megtartották a Pengezabálók díjátadását: az internetes szavazatok alapján több kategóriában nyújtották át a közönség díjait, s a végeredmény igazolta a honi minőséget: a televíziós szpotok közül annyira vérszegény volt a kínálat, hogy az OTP azon imázskampánya nyert, amelyről sokaknak a Sony Bravia ismert filmje jutott eszébe. Nem véletlenül. (A Sony kampányában San Francisco utcáin színes gömbök hömpölyögnek, az OTP filmjében pedig mindenütt színes lufik szállnak.) De hát a többi sem nyerhetett, hiszen olyanok voltak még versenyben, mint például a CIB Bank "állatorvosos" sorozata.
Üdítő kivétel volt a Laboratory Ideas ügynökség rádióreklámja, Badárral és Szőkével , amely szintén díjazott volt, remélhetőleg az egész magyar reklámszakma (és a megrendelők!) okulására: kicsivel több bátorság, és egy szerethető, sikeres kampány születik.
Jean Marie Boursicot (a Reklámzabálók Éjszakája Turné francia alapítója) jó munkát végzett, a 600 külföldi film - köztük a tavalyi Clio Awards nyertesei - remek volt. Mind közül kiemelendők a stílusparódiával készült Parisienne-reklámok. Ezek Wenders, Kusturica, Lynch, Tornatore és Polanski stílusában készültek, és cigarettát reklámoztak.
Jövőre Boursicot szeretne egy 10-15 filmből álló magyar körképet mutatni a világ többi reklámzabálójának, úgyhogy hajrá, bevállalós ügynökségek, bátor megrendelők! Mert hála a Reklámzabálók Éjszakája miszsziójának: a magyar közönség is egyre tudatosabb reklámfogyasztó, felismeri, mi a jó, és a nem jót nem fogja bekajálni.
És ez nem a reklám helye.