Az ősi Kínában járványok idején többek között fahéjjal, gyömbérrel gyógyítottak. A gyömbért erősítőszerként használták, de fájdalomcsillapításra , lázra, köhögésre, kígyómarásra és szembajokra is alkalmazták. A hindu eposz, a Rámájana egyik története pedig arról számolt be, hogy a betegek a füvek illatától gyógyultak meg.
A görög orvostudomány az egyiptomi és a keleti kultúrák tapasztalatait ötvözte. Nagy Sándor indiai hadjárata során különleges gyógynövényeket, fűszernövényeket vitt haza. Aszklépiosz gyógyító szentélyeinek orvosai ezekkel kúrálták a betegeket. Járványok ellen például borókát és babért használtak, de vallási szertartásokon is aromás növényekkel füstöltek. Az ókorban Galénosz görög orvos gyógyszerkönyve közel félszáz növényi eredetű készítményt tartalmazott. A zsálya és az erdei fenyő szinte valamennyi nyavalyára gyógyír volt. A görög orvostudomány örököseként a rómaiak ugyancsak felhasználták az aromás növényeket és olajokat, amelyek főként a testápolásban voltak népszerűek. Az illóolajokról felhalmozódott ismeretek, tapasztalatok feltehetően görög és római közvetítéssel jutottak nyugatra.
A középkorban a népvándorlás idején leginkább csak Bizáncban alkalmazták az esszenciákat. A keresztes háborúkból hazatérő lovagok felismerték az illóolajok és az aromás fűszerek jótékony hatását. Egyre több kolostorban foglalkoztak gyógynövénytermesztéssel , illóolaj készítéssel. A pestisjárványok idején a védekezés fontos része volt a boróka füstölése.
Az aromaterápia a természetgyógyászat része lett
A XVI-XVIII. századra az illóolajok a gyógyítás fontos eszközeivé váltak, nem hiányozhattak az orvosok és a vándor gyógyszerárusok kellékei közül. Ám egyre gyakrabban alkalmazták a kozmetikumok előállításánál is. Kezdetben kisebb lepárlóüzemekben nyerték ki az értékes olajokat, később azonban nagyüzemi gyártásra váltottak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az illóolajok jótékony hatásaival - a természetgyógyászat részeként - ma már az aromaterápia foglalkozik. Az aromaterápia kifejezést René Morris Gattefosse lyoni vegyész használta elsőként, aki a múlt század 20-as éveiben Aromaterápia című könyvében foglalta össze kutatásainak eredményét. Gattefosse illóolajokkal gyógyította az első világháborúban sebesülést szerzett katonákat. Munkásságát Jean Valnet orvos és Marguerite Maury biokémikus-kozmetikus folytatták, akik súlyos betegségek kezelésénél és a szépségápolásban hasznosították az aromák gyógyító erejét, ami az elmúlt évtizedekben ismét reneszánszát éli.
Ez is érdekelhet
