Czimeth István olyan természetgyógyász, aki biztosan jobb választ tud ezekre a kérdésekre. Egyrészt azért, mert számtalan érdekes területet felfedezett már a természet adta módszerek és lehetőségek világában, másrészt pedig azért, mert előadásokat tart e témákban, illetve tanítja is. Vele beszélgettünk.
- A korábbi korok orvosai holisztikusan közelítették meg az embert, és a gyógyítást. Ön szerint a mai orvoslásban maradt még nyoma ennek a szemléletnek?
- Véleményem szerint, maga a holisztikus szemlélet, tehát a tudat, az érzelmek, és a test együttes kezelése képes csak arra, hogy megmutassa nekünk a betegségek igaz okait. Mára az orvoslás, illetve a gyógyítás különböző formái sajnos a holisztikus szemlélettől jelentősen eltávolodtak. Emiatt csak tüneteket kezelünk, vagy a betegségek után megyünk. Ha őszinte akarok lenni, valójában ezért nem létezik olyan fogalom sem, hogy „megelőzés”. Ugyanis, aki már a gyógyítóhoz kerül - akár legyen az orvos vagy természetgyógyász - általában már beteg, és ezt a betegségi állapotot, a tüneteit kell kezelni. Valójában a tudati állapotra helyezném a legfontosabb hangsúlyt. Ha a harmónia megbomlik, az egészség is könnyen felborulhat.
- A mai gyógyítási módszerek elfordulása a tradicionális orvoslástól vajon a tudomány fejlődése miatt történhetett? Hogyan látja az embert egy végzett orvos, aki kilép az orvosi egyetem kapuján?
- Az orvosi egyetemen a tananyagban ma is betegségcentrikus módszereket oktatnak, legyen az bárhol világban, vagy akár itt hazánkban is. Ha egy orvos nem döbben rá arra, hogy mik a korlátai, és hogy ezeket a korlátokat, alternatívákkal lehet csak túllépni, akkor nehezebb helyzetben találja magát pár évtized múlva. A változtatáshoz önmagában kell hoznia egy döntést, különben nem fog tudni előrelépni. Kétségtelen tény, hogy szükség van mind a nyugati orvoslásra, de a hagyományos kínai orvoslásra, és a természetgyógyászati módszertanokra is, de ezeknek optimális esetben együtt kellene működniük, hogy a beteg érdekét szolgálják.
- Mit is jelent a holisztikus gyógyítás?
- Szemléletesen elmondva, ha én most egy pácienst fogadnék, és itt ülne előttem, legelőször is kikérdezném, érdekelnének a gondolatai és az érzelmei, amiket éppen átél. Ezen kívül a családi háttere - természetesen addig a határig, ameddig a gyógyító elmehet - majd csak utána következnének a gyakorlati részek: a leletek, és a fizikai tünetek. Az orosz bionergetikus iskola alapjaiból tanultam meg, hogy egy betegségnek van valahol egy kezdete, egy lefolyása vagy menete, és van egy vége. Tehát egy betegség a tendenciáról szól, amely valamikor kialakult, aztán nem foglalkoztak vele, aztán egyszer csak megjelent a tünetek formájában. Nem a tünetet kell kezelni elsősorban, hanem magát az embert, céltudatosan ebben a három egységben egyszerre – ideális esetben. Tehát számomra nem az a legfontosabb, hogy milyen valakinek a vérképe, vagy az, hogy éppen fáj a dereka, hanem a „miértekre” keresem a választ. És a kérdések mögött általában élethelyzetek, kemény sorsok mutatkoznak meg, és olyan megoldatlan problémák sokasága, ami aztán a tudatban és érzelmi világban lehet, hogy már évtizedek óta lappangó súlyos elváltozásokat idézett elő. Nekem az a meggyőződésem, hogy minden betegség valahol a gondolatokkal kezdődik el, aztán jelentkezik a hormonrendszer rendkívül törékeny egyensúlyának a változása, majd később az immunológiai, és csak legvégén a fizikai tünetek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Az ember lelki betegségei számára külön orvosok vagy szakterületek vannak kijelölve, így a pszichiáter vagy a pszichológus. A pszichoszomatikus betegségek hol helyezkednek el Ön szerint?
- A lélek tüneteit speciális módszerrel követem. A tanulmányaim során abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy elvégezhettem egy biblia alapú lelkigondozói képzést, vagyis teológiai alapon is igyekszem segíteni a hozzám fordulóknak. Nagyon-nagyon sokat foglalkoztam korábban alkoholbetegekkel, és az alkoholizmus lélektanával. „Azért iszom, mert az alkohol szeret engem.” A szeretethiányos ember lélektana mögött a keserűség és ez az állapot van meg, ami későbbiekben kialakítja a függőségét. A hagyományos pszichiátriai módszertannal az alkoholbetegség szászázalékosan nem gyógyítható. Ezek azok a legmélyebb és legdurvább állapoti szintek, ahova az ember eljuthat, és ez bizony már az emberi méltóság határait karcolja és súrolja. Ha valahol alkoholbeteg van, ott az egész család beteg. És mindenki sérültté válik, férj, feleség, gyerekek. Ezekből a tapasztataimból fakad, hogy más szemmel tekintek a betegeimre és a lelkük ápolása számomra természetes. A Biblia számos esetpéldát sorol fel, ezek pedig sok esetben segítettek már modernkori betegeken is.
Visszatérve a pszichoszomatikus kérdésre. A pszichoneuroimmunológia egy új tudományág, amely során már közel 30-40 éve foglalkoznak pszichológia, pszichiátria, neurológia, illetve az immunológia összekapcsolásával. Gyakorlatilag bizonyítható, hogy a betegségek több mint 90 százaléka mögött a lelki jelenség bizonyítható, akármennyire is akarnánk tagadni. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a „fura” természetgyógyászok a levegőbe beszélnek. Persze, ne keressünk ott lelki jelenséget, hogy amikor focizunk, és lerúgják az ember lábát, majd egy nagy gangliális ödéma keletkezik. Azt ott kezelni kell, nem vitás.
- A kínai gyógymódokat is alkalmazza a gyógyításai során. Mesélne erről? Nagyon távol áll az európai gondolkodásunktól.
- A Sárga császár belgyógyászati könyveit nemrégiben lefordították magyar nyelvre is. A könyvekben a Sárga császár dialógust folytat az orvosával. Valójában jelképekben beszélnek. Öt lépés, öt életelemről, öt energiáról, és öt állapotról elmélkednek. Ezt hívjuk az „öt elem tanának”. Ennek a harmóniának megfelelően beszélhetünk többlet-, és hiánybetegségekről, elakadásokról vagy áramlási hiányról. Maga az öt elv, tehát a fém, víz, fa, tűz és a föld elvei, azt az öt éltető energiát tartalmazzák, amelyek a mi mindennapi normális életünkhöz, illetve egészséghez szükséges. Ha ebben elakadás van, akkor alakulhat ki a betegség. De valójában mindig akad, amiből több vagy kevesebb van… Tehát, ez egy dinamikus állandó változás, ugyanis ha megállna az energia, akkor gyakorlatilag az élet szűnne meg.
- Jól látható, mennyire elterjedt az étrendkiegészítők szedése. Miért nem elegendő az, amit a táplálkozással beviszünk?
- Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés, és én azt gondolom, hogy az egyik fő csapásiránya is kellene, hogy legyen a mai 21. századi gyógyításnak. Én nem vagyok híve a mindenféle izmusoknak és divatirányzatoknak a természetgyógyászatban. A vegetarianizmusnak sem, mert véleményem szerint, ha mindenből mértékletesen beviszünk a szervezetünkbe, akkor egyensúly áll be. Azonban adott egy probléma: a táplálkozás már nem adja meg azokat a vitaminokat, nyomelemeket, fehérjéket, ásványi anyagokat, amelyeket régen. Csak egy példa. A makói hagymát vizsgálták 1984-ben és 2014-ben, és azt találták, hogy az eltelt időszak alatt a makói hagyma tápértéke 65 százalékkal romlott! Miért? Mert szennyezett a földünk, szennyezett a levegőnk, szennyezett a vizünk. Mégis, én azt mondanám, hogy étrendkiegészítőt csak akkor szedjünk, ha az szükséges. Biztos, hogy mindig kell vitamin, nyomelem ásványi anyag, és bármi más? Nézzük meg! Tényleg hiány van? Az étrendkiegészítők reneszánszát éljük ebben a világban, és azt gondolják az emberek, ha minél többet esznek, annál jobb.
Tudnunk kell azt is, hogy minden olyan étrendkiegészítő, amely szintetikus anyagokat tartalmaz, vagy olyan kiegészítő részeket, amelyek a felszívódást gátolják – mesterséges eredetű. Egyrészt nem megfelelően szívódik fel, másrészt szépen pedig olyan fehérjéket fog kiválasztani, amelyek gyulladást okozhatnak a szervezetben. Amikor egy multivitamint javaslok, mindenféleképpen csakis olyat, amely természetes gyümölcsökből készült, ezért dolgozom többek közt Energy termékekkel is.
Ez is érdekelhet
Egy dolgot ne felejtsünk el. Az immunrendszerünknek, a hormonrendszerünknek és az idegrendszerünknek önálló rendszerei vannak. Ha ezt állandóan támogatjuk, elfelejtheti a működését. És akkor mi lesz a következmény? Az lesz a következmény, hogy az elfelejtett működés után, amikor a szervezetnek szükség volna arra, hogy felismerjen egy kórokozót, vagy gyulladásellenes enzimeket termeljen, nem lesz képes rá. A megoldás eddig készen érkezett ugyanis. A magam részéről, csak és szigorúan a szükségeseket javaslom, azokat is csak útmutatás szintjén, és természetesen kúraszerűen.
Legjobban: