Az elmúlt évben a lakosság egyharmadát jelentő magasabb jövedelmű fogyasztói csoportokban elsősorban a megelőzés és az egészségmegtartás az egészségügyi kiadások fő célja, a lakosság kétharmadát kitevő alacsonyabb jövedelmű lakosság körében viszont elsősorban a betegségek kezelésére és a betegségek melletti egészségfenntartásra költenek. Míg az egészségmegőrzésben aktívabb csoportban az összes egészségcélú költések 15 százalékát teszik ki az orvosi és gyógyszerköltségek, ez az arány több mint duplája - 36 százalék - a betegség miatt költők körében.
A dohányzásról tudjuk, hogy káros, de szívjuk azért
Az egészséges életmóddal kapcsolatos tudás továbbra is jelentős, ám ez a számottevő tudás kevéssé jelenik meg a gyakorlatban. A lakosság 84 százaléka pontosan tudja, hogy a dohányzás komoly kockázati tényező, mégis csupán 61 százalék nem dohányzik és kerüli a dohányfüstös helyeket.
A túlsúly és a testmozgás összehasonlításában még kedvezőtlenebb a kép: a lakosság 82 százaléka van tisztában azzal, hogy az elhízás és a túlsúly veszélyezteti az egészséget, 79 százalék fontos rizikófaktornak tartja a testmozgás hiányát, mégis csupán 41 százalék mozog rendszeresen.
A magas vérnyomást is a lakosság 84 százaléka tartja kiemelkedően veszélyeztető tényezőnek, megméretni viszont csak 49 százalékuk szokta rendszeresen
Inkább az alternatív gyógymódban bízunk?
A lakosság jelentős része, több mint négyötöde, vett igénybe az előző évben valamilyen nem orvosi, alternatív gyógyászati megoldást. Az alternatív gyógyászati kiadások közül az íriszdiagnosztika vezet, amit az akupresszúra, majd a fény- és színterápiára követ. Prevenciós céllal a lakosság 15 százaléka alkalmaz egészsége megőrzése érdekében, alternatív, természetes gyógymódokat. Ha a gyógyulási céllal alkalmazott és alternatív kezeléseket is figyelembe vesszük, úgy összességében ennél jóval többen, a lakosság közel egyharmada részesít előnyben alternatív terápiát. A természetes gyógymódok közül legtöbben gyógyteát, gyógycseppeket és homeopátiás készítményeket használnak.