A máj testünk legnagyobb mirigye, egyben létfontosságú szerveink egyike, hiszen kulcsszerepet játszik számos anyagcsere-folyamatban, így az emésztésben és a méregtelenítésben is. Öröklött genetikai tényezőktől mérgezéseken és fertőzéseken át immunológiai zavarokig vagy az elhízásig számos okból károsodhat a működése, ami megfelelő kezelés hiányában idővel életveszélyes állapot kialakulásához, májelégtelenséghez vezethet. A koronavírus-világjárvány kitörésével nagyobb figyelem irányul az új típusú fertőzés rövid és hosszú távú hatásai vizsgálatára, és napjainkra egyre több eredmény mutat abba az irányba, hogy a vírus nem csupán a légzőszervrendszerre jelenthet veszélyt. Ennek megfelelően sok kutatót foglalkoztat a többi között az a kérdés, hogy vajon a máj is érintett lehet-e.
Károsíthatja-e a koronavírus a májat?
Már a pandémia korai szakaszában több beszámoló született, miszerint a kórházi ápolásra szoruló COVID-19 -betegek jelentős részénél emelkedett értékeket mutattak az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok egyes májparaméterek kapcsán. E körbe tartozik az aszpartát-aminotranszferáz (AST) és az alanin-aminotranszferáz (ALT), amelyek emelkedett szintje általában véve májkárosodásra utal. Mindazonáltal a Gasztroenterológiai Világszervezet ( WGO ) hepatológiai csoportjának idén januárban kiadott állásfoglalása szerint nem valószínű, hogy maga a SARS-CoV-2-vírus okozna elsődleges májkárosodást, ahogy a krónikus májbetegségek fellángolásával vagy progressziójával sem hozható egyértelműen összefüggésbe. Valójában a laborértékek emelkedésében éppúgy közrejátszhatnak a betegség nyomán fellépő immunológiai folyamatok, a COVID-19 kezelésére alkalmazott gyógyszerek toxicitása, a máj oxigénellátásnak zavara vagy a szisztémás gyulladás.
Az AST és ALT szintjének növekedése az esetek zömében enyhe, illetve a fertőzés lezajlását követően normalizálódik. A jelentős májkárosodásra utaló értékek viszont jellemzően a COVID-19 nagyon súlyos lefolyását jelzik előre. Egy, a Gastroenterology című folyóiratban 2021 májusában közölt tanulmány több mint hatszáz New York-i COVID-19-beteg vizsgálatával arra az eredményre jutott, hogy az érintettek mintegy hét százalékánál alakult ki akut májelégtelenség kórházi kezelésük alatt, háromnegyedük pedig nem élte túl a komplikációt. Összességében az látszik tehát, hogy COVID-19 során akut károsodást szenvedhet a máj, mi több, ez a károsodás súlyos mértékűvé válhat, ugyanakkor vélhetően nem az új koronavírus májsejtekre (hepatocitákra) kifejtett közvetlen hatásának nyomán.
Mekkora veszélyben vannak a krónikus májbetegek?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Érdemes ugyanakkor megfordítani a kérdést, azaz vajon fokozhatják-e a krónikus májbetegségek a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázatát. Ismert ugyanis, hogy egyes alapbetegségek megléténél magasabb arányban kerülnek kórházba, illetve veszítik életüket a fertőzöttek. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Hivatal ( CDC ) e körben tünteti fel például a cukorbetegséget, rosszindulatú daganatos betegségeket, szív- és érrendszeri betegségeket, elhízást és krónikus légzőszervi kórképeket, valamint helyet kaptak a listán a krónikus májbetegségek is.
William F. Balistreri, az Amerikai Májbetegség-kutatási Társaság (AASLD) tagja a Medscape oldalán közzétett elemzésében a májzsugor, avagy -cirrózis kockázatnövelő szerepét emeli ki. Hozzáteszi, hogy a leggyakoribb krónikus májbetegség, a nem alkoholos zsírmáj is kapcsolatba hozható a COVID-19 súlyosabb lefolyásának veszélyével, habár a kapcsolat nem feltétlenül közvetlen, mivel abban a közös rizikófaktorok (elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás) is nagy szerepet játszhatnak. Mindezeken túl az ASSLD tájékoztatója szerint egyelőre nem tisztázott a fertőző májgyulladás (hepatitis B és C) és a COVID-19 kapcsolata, míg az autoimmun májbetegség és az alkoholos zsírmáj önmagában valószínűsíthetően nem fokozza a súlyos panaszok kialakulásának veszélyét. Fokozott kockázatnak vannak kitéve viszont a májrákkal élő betegek, főként mert a legtöbb esetben májcirrózis is társul a rosszindulatú elváltozáshoz.
Hogyan csökkenthető a kockázat?
A súlyos lefolyású COVID-19 megelőzése érdekében egyfelől a fertőzéskockázat minimalizálása, azaz a szociális távolságtartás és a maszkviselés révén tehetünk lépéseket, másfelől fontos a védőoltás igénylése. Emellett nem szabad elhanyagolni a meglévő alapbetegségeket, azok megfelelő kontrollja ugyanis egy esetleges koronavírus-fertőzés esetén is hozzájárul a nemkívánatos szövődmények elkerüléséhez. Mint az a mértékadó Mayo Klinika leírásában olvasható, a krónikus májbetegségek egyes esetekben életmódbeli változtatásokkal is kezelhetők, míg más esetekben gyógyszeres terápiára vagy egyéb orvosi beavatkozásra is szükség van.
Ez is érdekelhet
Általában véve jó hatású az alkohol, illetve a vörös húsok, transzzsírok, finomított szénhidrátok és magas fruktóztartalmú ételek fogyasztásának minimálisra szorítása, a rendszeres testmozgás, valamint az egészséges testsúly elérése és megőrzése. Bizonyos gyógynövények és étrend-kiegészítők szintén hasznos segítséget nyújthatnak, mivel azonban számos más hatóanyagról ismert, hogy káros lehet a májra, ezért mindenképpen konzultáljunk először házi- vagy kezelőorvosunkkal, mielőtt egy új kúrába fognánk.
