Hogy egy forrás vize gyógyminősítést kaphasson, hosszas tudományos munka előzi meg. Az elemzések és hatástanulmányok során igyekeznek kideríteni például azt, hogy milyen ásványi anyagok vannak a vízben, mekkora mennyiségben, illetve, hogy milyen gyógyító hatásai lehetnek a víznek.
A gyógyvizek egy részével valamilyen hiánybetegséget lehet kezelni, de van olyan is, amely képes helyreállítani a szervezet egyensúlyát. Mielőtt ivókúrába kezdenénk, mindenképpen kérjük ki a kezelőorvosunk vagy kifejezetten gyógyvizekkel foglalkozó fürdőorvos tanácsát, mert az egyoldalú ásványianyag-többlet felboríthatja a szervezetünk elektrolit-egyensúlyát, így a testünk működését is megzavarhatja.
Összetételük alapján a gyógyvizeket nyolc nagy csoportba oszthatjuk. Az alkalikus gyógyvizek főképp nátrium-, kálium- és hidrogén-karbonát-ionokat tartalmazzák. Gyomorsavtúltengés , gyomor-, bélhurut és légúti hurut esetén használják ivókúrára. Ilyen alkalikus víz található Bükkszéken, Kisterenyén, Nagyszénáson, Túrkevén, Békésen, Szolnokon, Tótkomlóson, Gyopárosfürdőn, Gyulán, Makón, Balfon és Szécsényben. Vesekövesség esetén ellenjavallt a fogyasztásuk!
A földes-meszes vizek fő alkotórészei a kalcium-, a magnézium- és a hidrokarbonát-ionok. Ilyen vizet adnak a budapesti Császár, Lukács, Rác, Rudas és Gellért fürdő egyes forrásai, hasonló, de hideg, szénsavas földes-meszes forrást találunk Balatonfüreden, Csopakon, Székesfehérváron, Kékkúton, Mohán. A földes-meszes vizeket reumás betegek, ha pedig szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegek kezelésére használják. Ezek a vizek fokozhatják a vizeletkiválasztást, így jól kezelhető a segítségükkel a vesehomok vagy a vesekövesség .
A kloridos, illetve konyhasós vizek nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Fürdőként reuma- és a női szervek betegségei esetén, ivókúrában pedig a nyálkahártyák hurutjaira ajánlják ezeket. Legfőbb lelőhelyei: Hajdúszoboszló, Debrecen, Pesterzsébet, Eger, Karcag, Sóshartyán és Cserkeszőlő.
A gyógyvíz fogyasztása számos betegségre lehet orvosság
A keserűvizek szulfátiont, a glaubersós vizek ezen kívül főleg nátrium-, a keserűsós vizek magnéziumiont tartalmaznak. Alkalmi hashajtásra, rendszeresen az emésztés javítására, a székletürítés megkönnyítésére alkalmazhatjuk őket, hígítva pedig a gyomor- bél-, máj- és epebetegségek gyógyításához használják. E csoportba tartozik a Hunyadi János, a Ferencz József és a Mira víz. Alkalmazásuk nem ajánlott azoknak, akiknek heveny gyomor- vagy bélhurutja, gyomor- vagy nyombélfekélye , epehólyag-gyulladása van, és a krónikus gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek sem szabad ilyen vizeket inni.
A vastartalmú vizeket a vashiány okozta vérszegénység esetén alkalmazzák ivókúrára. Parádon a Clarissa- és az István-forrás, vagy a mohai Stefánia-forrás ilyen gyógyvíz.
Kénes vizet adnak Budapesten az Imre, a Lukács és a Rudas fürdő egyes forrásai, Harkány, Parád, Erdőbénye, Aranyosfürdő, Balf több forrása, Hévíz és Mezőkövesd kútjai.
A jódos-brómos-sós vizeket reuma , női betegségek és egyes bőrbetegségek esetén ajánlják. Hajdúszoboszlón és Debrecenben meleg, Pesterzsébeten hideg vizű források találhatók. A jódos vizeket ivókúrára csak igen kis mennyiségekben rendelik, mert erőteljesen befolyásolja a pajzsmirigy működését.
A radioaktív gyógyvizek rádiumiont és rádiumemanáció-gázt tartalmaznak. Fájdalomcsillapító hatásuk van, befolyásolják az anyagcserét és a belső elválasztású mirigyek (vagyis a hormonrendszer) működését. A radioaktív vizek közé tartozik a Rudas, az Imre- és a Gellért-fürdő forráscsoportjai, Eger, Miskolctapolca termálfürdői és a hévízi tó.