Lassan itt az ideje tartósan kikészíteni a télikabátot, az átmeneti ugyanis már nem véd a hideg ellen. A tél beköszöntével a megfázásos megbetegedések száma is nő, ezért amellett, hogy számba vettük a népszerű tévhiteket, összeszedtünk néhány hasznos tippet is, amely jól jöhet nátha esetén.
1. tévhit: "A megfázást nem lehet elkapni, mindenki maga szedi össze."
Bizonyára mindenki tapasztalta már egy láthatóan megfázás sal küszködő, náthás emberrel találkozva, hogy az illető azzal védekezik üdvözléskor: "Csak egy kicsit megfáztam/folyik az orrom, de nem fertőző." Kollégák esetében pedig esetleg találkozott már a "Simán be tudtam jönni dolgozni, nem vészes a dolog"- formulával. A megfázást viszont a sokakban élő tévhit ellenére nagyon is el lehet kapni. "A megfázásos megbetegedések 98 százalékát vírusok okozzák, cseppfertőzéssel terjednek" - magyarázza dr. Halász Ágnes fül-orr-gégész fej-nyaksebész szakorvos. Egészen addig, amíg valaki köhög és váladékot ürít, fertőz. A köhögést, a tüsszentést, az orrfolyást ugyanis az okozza, hogy fertőző kórokozók tapadtak meg az orrnyálkahártyán, a garatban vagy az alsó légutakban, amelyek a már említett testváladékokkal ürülnek ki a szervezetből.
Hogy a fertőző időszak kinél hány napig tart, és az immunrendszer mikor győzi le a vírusfertőzést, nem lehet pontosan megmondani. De amíg a fent említett tünetek fennállnak, érdemes fokozottan figyelni magunkra és másokra is.
2. tévhit: "Ha hidegben kimegyünk a szabadba és nem öltözünk fel, akkor biztosan megfázunk."
"A hidegtől önmagában senki nem fog megfázni, a betegséget mindig valamilyen kórokozó idézi elő" - reagál a még mindig népszerű "ne menj ki a hidegbe, mert megfázol"- félelemre dr. Halász Ágnes. Mint mondja, a hideg levegő a felszíni immunvédekezés gyengítéséhez járulhat hozzá. Ha a szervezet maghőmérséklete lecsökken, akkor az immunrendszer nem tud normálisan működni. Ez pedig elősegítheti a kórokozók szervezetbe jutását és megtelepedését. De nem szükségszerűen. "Általában a téli futásnál sem jelent gondot, ha csak egy termopulóver van rajtunk. Én is futottam félmaratonokat telente, és soha nem volt megfázásos panaszom" - teszi hozzá dr. Halász Ágnes.
Hogy kevesebb kórokozó kerüljön a légutakba, az kell, hogy kifogástalanul működjön az orrnyálkahártya párásító, melegítő-, pollen- és porszűrő mechanizmusa. Ezért érdemes odafigyelni a légzéstechnikára. "Ha hidegben a szánkon át vesszük a levegőt, akkor ez a mechanizmus kiesik, így nagyobb az esélye egy esetleges megbetegedésnek. Ezért jobb ilyenkor az orrunkon venni és a szánkon kifújni a levegőt."
Hogy a megfázásos megbetegedések gyakrabban fordulnak elő a hideg beköszöntével, annak leginkább az az oka, hogy az emberek többet tartózkodnak levegőtlen, meleg terekben összezárva, ami kedvez a kórokozók terjedésének.
3. tévhit: "Az antibiotikum hatásos a megfázásra."
Ez a meggyőződés még ma is élénken él a köztudatban. Mivel a megfázásos megbetegedések javát vírusok okozzák, a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmas antibiotikumok teljesen hatástalanok például nátha esetén. "A betegek jó része sajnos még mindig abban látja a megoldást, ha antibiotikumot írat fel magának" - hívja fel a figyelmet a problémára dr. Halász Ágnes. Sokan hiszik, hogy antibiotikum nélkül nem is tudnak meggyógyulni. Ez is tévhit, hiszen az immunrendszer ilyenkor azon dolgozik, hogy leküzdje a fertőzést. "Nyilván nem kell megvárni, hogy a betegség elhúzódjon, és esetleg valamilyen kellemetlen szövődmény - középfülgyulladás vagy arcüreggyulladás - lépjen fel, de az antibiotikumot egyszerű megfázás esetén felejtsük el" - tanácsolja dr. Halász.
4. tévhit: "Nem szabad gyógyszert bevenni megfázás esetén, csak mérgezi vele magát az ember. Gyógyszerrel 7 nap a megfázás, nélküle 1 hét."
A fül-orr-gégész szakorvos szerint ez is sarkított vélemény. A szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy a folyamatosan képződő váladékokat eltávolítsuk, a járatokat szabaddá tegyük, biztosítva egyúttal a középfül szellőzését is. Sok esetben ezt csak gyógyhatású készítményekkel érhetjük el. "Nem baj, ha a beteg nem rohan azonnal orvoshoz, de a patikában kapható, náthakezelésre bevethető gyulladáscsökkentőket, a nyálkahártya duzzanatát lelohasztó orrcseppeket mindenképpen érdemes bevetni első körben" - javasolja dr. Halász Ágnes.
Tapasztalatai szerint a náthás megbetegedések gyerekeknél gyakran érintik a középfület, gyulladást generálva. Ez pedig újabb tévhithez vezethet. "Sokszor találkozom azzal, hogy a náthás, fülfájós gyerekek fülébe fülcseppet csepegtetnek. Ezzel viszont nem segítenek a helyzeten, hiszen ilyen esetekben a betegség nem a külső hallójáratot érinti, hanem a dobhártya mögötti teret, amely az orr felé szellőzik. Ilyenkor tehát elsődlegesen orrcseppet kell használni. A fájdalmat pedig fájdalomcsillapítóval érdemes enyhíteni, nem antibiotikummal vagy egyéb készítménnyel" - teszi hozzá.
5. tévhit: "A nagy dózisban szedett C-vitamin meggyógyítja a náthát, és véd a nátha ellen. / Szedjünk sok vitamint, és nem fogunk megfázni!"
A C-vitamin a közhiedelemmel ellentétben nem gyógyítja a megfázást, és fogyasztásával nem is előzhető meg a nátha. Nagy dózisban szedve pedig komoly mellékhatásai - például vesekő-képződés - lehetnek. "Ebben az időszakban az ajánlott napi mennyiség egy felnőtt számára 200-500 mg. Aki kiegyensúlyozottan táplálkozik, vagyis sok zöldséget, gyümölcsöt eszik, és nincs semmilyen hiánybetegsége, annak nincs szüksége plusz vitaminbevitelre . Nem ezektől leszünk egészségesek, nem ezek védenek meg bennünket a betegségektől" - magyarázza dr. Halász Ágnes. Az egészség kulcsa az erős immunrendszer. Mint mondja: immunrendszerünk akkor működik megfelelően, amikor kellő számú memóriasejtje van, azok pedig gyors és hatékony immunválaszt produkálnak. Ezt viszont pusztán vitaminszedéssel nem lehet elérni.
6. tévhit: "Megfázás ellen legjobbak a bevált házi praktikák. A sok mézes tea citrommal, a fokhagyma, a házi pálinka vagy a gyömbér."
A természetes gyógymódoknak szinte minden betegség kezelésénél - leginkább kiegészítő jelleggel - lehet szerepük, de csak ezekben nem érdemes bízni. "Igaz, hogy például a gyömbérnek és a fokhagymának olyan illóanyagtartalma van, amely miatt a kórokozók nehezebben tapadnak meg a nyálkahártyán, de nem ezek vagy a különféle teák fogyasztásától gyógyul meg valaki" - mondja Dr. Halász Ágnes. Véleménye szerint a természetes anyagok leginkább azért hasznosak, mert megnyugtatják az embert, hogy ténylegesen tett valamit a gyorsabb gyógyulás érdekében. A pszichés hozzáállás is nagyon sokat számít.
7. tévhit: "Tegyünk megpucolt vöröshagymát az ágyunk mellé éjszakára, és másnapra elmúlik a nátha!"
"Én is találkoztam hasonló esettel a pályám elején. Egyszer egy idős hölgy azzal keresett fel, hogy fáj a füle. Valamelyik rádióműsorban hallott egy igazán 'hatásos' receptről, miszerint vizelettel átitatott fokhagymát - vattába csavarva - kell a fülbe tenni... Nyilván nem volt érdemi hatása. Ahogy a félbevágott vöröshagymának sem lesz" - említ gyorsan egy másik példát dr. Halász. A megpucolt és félbevágott vöröshagymáról valószínűleg azért gondolhatják sokan, hogy gyógyulást idéz elő, mert hatására kitágulnak a pórusok és a nyáktermelő sejtek ontani kezdik magukból a váladékot . Egyfajta természetes "orrmosó" hatása van, de másra nem igazán jó. Önmagában ettől egy nap alatt senki nem fog meggyógyulni egy komoly megfázásból. A szakorvosok szerint jó, ha az orrváladék minél könnyebben és gyorsabban távozik, de van ennek más - kevésbé kellemetlen és büdös - módja is. Például a már említett orrcsepp használata.
8. tévhit: "Váltogassuk az orrcseppeket, úgy hosszabb ideig használhatunk ilyen készítményt!"
Ez is tévhit: a lohasztó orrcseppek nem használhatóak korlátlan ideig, egymással váltogatva, cserélgetve. "Legfeljebb egy hétig, tíz napig javallott bármilyen orrcsepp alkalmazása, másrészt ezek ugyanolyan típusú hatóanyagot tartalmaznak, tehát váltogatásukkal nem érünk el fokozottabb hatást " - magyarázza dr. Halász Ágnes.
Az említett készítmények fő hatóanyagai érszűkítő hatásúak, ezáltal elősegítik az orrnyálkahártya duzzanatának lelohasztását. Tartós alkalmazásukkal viszont éppen ellenkező hatást lehet elérni: idült gyulladást okozhatnak, súlyos esetben - folyamatos használat mellett - pedig hozzájárulhatnak az orrnyálkahártya sorvadásához.
9. tévhit: "A meleg vizes kamillás gőzölés nagyon jót tesz: a lábos fölé hajolunk, és egy törölköző alatt kigőzöljük magunkból a kórokozókat."
Dr. Halász Ágnes szerint mai napig ez az egyik leggyakoribb megfázással kapcsolatos tévhit. "A meleg, kamillás gőzölés több szempontból sem tesz jót. Amellett, hogy a kamilla allergiás reakciót idézhet elő, ami nemhogy lelohasztja, épphogy bedurrantja a nyálkahártyát, a meleg pára a csillószőrműködést - a nyálkahártya felszínén lévő tisztítómechanizmust - is ronthatja" - világít rá.
A hideg, sósvizes inhalátorok viszont hatásosak lehetnek, ahogy a hidegvizes párologtatás vagy a tengervizes orrsprék használata is. Gyerekeknél sűrű orrváladék esetén érdemes orrcseppet is használni, mert a sós oldatok alkalmasak ugyan a váladék eltávolítására, de nem csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát.