A bőr nem felejt. Szakemberek számításai szerint a minket ért UV-sugárzás több mint felét gyermekkorunkban kapjuk. Ez logikus is, hiszen a kicsik a nyári hónapokban rengeteg időt töltenek a szabadban, homokozóban, játszótéren. És ez rendjén is van így. De mivel a káros hatások az idő múlásával összeadódnak, a felnőttek dolga, hogy a megelőzésről és a védekezésről gondoskodjanak. Főleg azért, mert a túlzásba vitt napozás, és a napfényártalom jelei ebben a korban még nem mutatkoznak.
Ezért veszélyes a napfény
A napsugárzás lényegében a rövidebb UV-B, valamint a hosszabb UV-A sugárzásból tevődik össze. Az előbbi minősül kockázatosabbnak, hiszen annak ellenére, hogy szépen barnítja a bőrt, leégést, pirosodást és gyulladást okoz, ráadásul károsítja a DNS-t, és karcinogén, azaz rákkeltő hatású. Az UV-A sugárzást sem szabad félvállról venni, hiszen nemcsak a bőr öregedését gyorsítja fel, hanem elősegíti a szabadgyökök képződését is, ami hosszútávon hozzájárul a daganatos betegségek kialakulásához. Az, hogy pontosan mennyi UV-sugárzás ér bennünket, sok mindentől függ. Számít, hogy a nap mely szakában megyünk napra, és hogy hol, hiszen a vízfelület és a homokszemcsék visszaverik a sugarakat. Ezért tengerparton déli órákban sokkal jobban kell vigyázni, mint például a kora reggeli, vagy késő délutáni időszakban a családi ház kertjében. A babáknál és a gyerekeknél különösen fontos az óvatosság, hiszen a bőrük érzékenyebb, vékonyabb a felnőttekénél, a védekezőképességük pedig még sokkal gyengébb.
1. aranyszabály: 6 hónap alatt kerüljük a közvetlen napot
Egyéves kor alatt a kicsik bőre, haja és szeme nagyon kevés festékanyagot, azaz melanint tartalmaz, ezért gyakorlatilag nem is tudnak ellenállni a napfény káros hatásainak. A szülőknek ezért azt ajánlják, hogy csecsemőjüket fél éves korig egyáltalán ne is tegyék ki napsugárzásnak. Azaz figyeljenek oda, hogy mindig árnyékban legyen a baba akkor is, ha kint vannak vele a szabad levegőn. A fejére pedig még így is tegyenek vékony, szellőző anyagból készült sapkát, vagy kendőt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. aranyszabály.: babáknál ne használjunk kémiai fényvédőt
Ha a babánk elmúlt 6 hónapos, már lehetünk kicsit bátrabbak a napfénnyel. Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene továbbra is odafigyelni az öltözködésre, és arra is, hogy ne tartózkodjon a napon fedetlen fővel, megfelelő fényvédelemmel azonban már kivihetjük a szabadba. Fontos azonban tudni, hogy a kémiai fényvédők használatát mellőzni kell. A kicsiknek rendkívül vékony a bőre, ami egyet jelent azzal, hogy a krémek fokozottabban szívódnak fel, és könnyebben kerülnek be a szervezetükbe, mint a felnőttek esetében. A kémiai és a fizikai fényvédők között az az alapvető különbség, hogy az előbbiek elnyelik az ultraibolya sugarakat, utóbbiak azonban a bennük lévő ásványi anyagok, például a cink és a titánium segítségével, visszatükrözik. Ráadásul a fizikai fényvédők nem is hatolnak be a bőr mélyebb rétegeibe, hanem inkább a felszínen fejtik ki hatásukat. És ha mindez nem lenne elég, egyes kémiai naptejekről kutatások azt is kiderítették, hogy elősegítik a szabadgyökök kialakulását, ezáltal pedig gyorsítják a bőr öregedését , és gyengítik az immunrendszert is. Emellett a faktorszám is mérvadó: gyerekeknél semmiképpen ne menjünk 30 alá, de a legjobb, ha 50-es faktorszámú terméket használunk.
3. aranyszabály: kerüljük a déli napot
Tudjuk, hogy a kisgyermekek napirendje viszonylag kötött, és hogy hétvégén az a kényelmes ha 10 óránál korábban nem indulunk a játszótérre, vagy a strandra. Az UV sugárzás azonban pont ekkor kezd erősödni. Figyeljünk tehát oda arra, hogy késő délelőtt, délben és kora délután, azaz 10 és délután 3 óra között otthon, de legalábbis fedett helyen tartózkodjunk, hogy ezzel is védjük a bőrét és az egészségét.
4. aranyszabály.: Csak fokozatosan!
Rendkívül veszélyes, ha csak a nyaralás első napján találkozik a gyermek bőre napfénnyel először, amikor hosszú órákon keresztül a kismedencében játszik. Figyeljünk oda arra, hogy szép lassan hozzászoktassuk a napozáshoz, azaz már tavasztól engedjük, hogy először csak pár percig, később pedig kicsit tovább is érjék a napsugarak - természetesen megfelelő fényvédővel bekenve.
5. aranyszabály: Ne csak vízparton kenjük be a gyerekek bőrét
Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy séta közben, a játszótéren, de akár egy hosszabb bevásárlás, vagy autózás alatt is éri a nap a babákat és a gyerekeket. A fedetlen bőrfelületeket, azaz a nyakat, arcot, karokat ezért gyakorlatilag mindig be kell kenni naptejjel!
6. aranyszabály.: Adjunk időt a naptejnek
A bőrgyógyászok rendszeresen felhívják arra a figyelmet, hogy ha csak akkor vesszük elő a naptejet, amikor már kint vagyunk a strandon, bizony elkéstünk. A fényvédőknek ugyanis legalább 20-30 percre van szükségük ahhoz, hogy kifejtsék a hatásukat. Ráadásul fürdőzés és törölközés során könnyen eltávolíthatjuk magunkról a védőréteget , ezért ajánlatos újra elővenni a flakont és átkenni a bőrünket. Nem szabad spórolni a mennyiséggel sem. Felnőtteknek alkalmanként fél deciliternyit érdemes használni, a gyerekekre a kisebb bőrfelület miatt értelemszerűen kevesebb is elég.
7. aranyszabály: Napszemüveg is kell
Ha fényvédelemről van szó, automatikusan a bőr védelmére gondolunk, pedig a káros napsugárzás legalább olyan veszélyes a szemünkre is. Szerezzünk tehát be már egészen pici kortól napszemüveget a gyermekünknek, és szoktassuk hozzá, biztassuk annak viselésére! Ha pedig még nem tűri meg magán, tegyünk a fejére napellenzős sapkát, vagy kalapot!
