Koreai kutatók a földieperben, málnában, áfonyában és gránátalmában megtalálható ellaginsavat adtak laboratóriumi körülmények között emberi bőrsejtekhez, illetve olyan szőrtelen egerek bőrére kenték fel, amelyek erős ultraibolya sugárzásnak voltak kitéve. Az emberi sejtekben az ellaginsav csökkentette a kollagén lebomlását és a gyulladásos választ, vagyis a ráncok kialakulásának két legfőbb okát. Hasonló eredményeket értek el négyhetes egerekben, amelyeket gyakran használnak bőrgyógyászati kísérletekhez, mivel bőrük hasonló az emberéhez.
Nyolc héten keresztül 12 szőrtelen egeret tettek ki hetente háromszor egyre növekvő erősségű ultraibolya sugárzásnak. Ez az erősség embereknél napégést és bőrkárosodást okozott volna, állítják a dél-koreai Hallym Egyetem kutatói. Az egerek felének bőrére naponta ellaginsavat tartalmazó kenőcsöt kentek azokon a napokon is, amikor nem voltak UV-sugárzásnak kitéve. A többi egérre nem kentek ilyen kenőcsöt.
Azoknál az egereknél, akik nem kaptak ellaginsav tartalmazó kenőcsöt, ráncok alakultak ki és bőrük megvastagodott, ez mutatja a bőr károsodását. Az ellaginsavat kapott egereknél kevesebb ránc képződött, állítja a New Orleansben rendezett Kísérletes Biológia 2009 gyűlésen előadott tanulmány.
Ez is érdekelhet
Emberi bőrsejteken az ellaginsav úgy véd az ultraibolya sugárzás ellen, hogy gátolja a mátrix metalloproteáz enzimek termelődését, amelyek lebontják a kollagént és gátolja a gyulladási folyamatokban résztvevő ICAM molekula képződését is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
