Így szól a körlevél
"Kedves Mindenki! Az imént hallottuk a rádióban, hogy mostantól az óvodák ingyen igényelhetnek naptejet (természetesen a márka is megvan) arra az esetre, ha nyáron kimennek az udvarra. Nagyon kérlek benneteket, ne dőljetek be ennek! A naptej rendkívül káros! Amíg a flakonban van, addig semmi baj vele, de rögtön, ahogy a bőrünkre kenjük, és a nappal reakcióba lép, káros és visszafordíthatatlan (rákkeltő!) folyamatok indulnak be! (...) A legegyszerűbb és ártalmatlan naptej, amit tudok nektek ajánlani, a gyógyszertárakban kapható hagyományos kakaóvaj. De jó a tiszta napraforgó vagy extra szűz olívaolaj is. A legjobb, ha fél 12 és fél 3 között nem mentek ki a gyerekkel, ezt be kell tartani!"
A kíméletlen leleplezés
Nem véletlen tehát, hogy lépten-nyomon hangsúlyozzák a szakemberek a megfelelő fényvédelem fontosságát, illetve azt, hogy a nyári napokon a déli órákban ne menjünk napra, és később is csak napvédő krémek alkalmazásával.
"Számos olyan nagy összefoglaló cikk jelent meg, ami cáfolja a napvédő termékek feltételezett rákkeltő hatását, az ellenoldal azonban ezeket 'természetesen' nem idézi. Az egyik legátfogóbb közlemény az 1966-2003 közötti vizsgálati eredményeket összegezve azt állapította meg, hogy a naptejek rákkockázatot növelő hatására semmilyen bizonyíték nincs" - magyarázza a továbbiakban a blog szerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi az alapja a napvédő hatásmechanizmusnak?
"A napvédő hatás fizikai vagy kémiai védelem eredménye lehet. Előbbi úgy alakul ki, hogy a termékben jelen lévő kis 'szemcsék' visszaverik a napsugarakat; ilyen módon védi a bőrt pl. a cink-oxid és a titán-dioxid. Ezek hátránya, hogy alkalmazásuk nem túl esztétikus, ugyanis fehér réteget alkotnak a bőrön. A kémiai védelmet nyújtó anyagok speciális szerkezetüknek köszönhetően 'megkötik' az UV-sugarakat. A felhasználható anyagok listája meglehetősen hosszú. Ezek között megtalálhatóak fahéjsav-származékok (cinnamátok) is, például az oktinoxát és a cinoxát. Ezek veszélyességének hangsúlyozása megalapozatlan: potenciális rákkeltő hatásukat olyan, sejttenyészeten végzett vizsgálatra alapozzák, amely a termékek rendeltetésszerű használata szempontjából irreleváns. Bőrön alkalmazva ugyanis nem szívódnak föl olyan mértékben, ami bármiféle veszélyt jelenthetne. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy egyáltalán nem rendelkeznek mellékhatással. Leggyakrabban allergiás reakció jelentkezhet, ami természetesen kellemetlen, de nem keverendő össze a rákkeltő hatással" - teszi hozzá Csupor Dezső.
Ez is érdekelhet
Olívával kenjük?
A bejegyzés lerántja a leplet a növényi olajokról is, amit a körlevél küldője ajánl: valóban volt kutatás arra nézve, hogy például az olívaolaj véd-e a káros napsugarakkal szemben, de fontos tudni, hogy a leghatásosabb olívaolaj fényvédő faktora is csak 7,5, ami az Unióban elfogadott beosztás alapján alacsony védőhatást jelent. Az olaj tehát maradjon csak a konyhában, naptejjel pedig szerelkezzünk fel, mielőtt tartósan napra megyünk!
