A 18 és 65 év közötti magyar nők csaknem fele – egészen pontosan 48 százaléka – naponta foglalkozik a bőrével, azonban csak a megkérdezettek harmada alakított ki reggeli és esti bőrápolási rutint is. A 40-es korosztály a legtudatosabb, ha bőrápolásról van szó, és a 18-29 évesek foglalkoznak a legkevesebbet a bőrükkel – derült ki a Helia-D kutatásából.
Szemkörnyékápoló, micellás víz és fényvédő
A kutatásból az is kiderült, hogy a bőrápolási rutin a válaszadók több mint 70 százalékánál az arckrém, az arctisztító, a szemkörnyékápoló, a micellás víz és a fényvédő használatából áll. Habár a magas hatóanyagtartalmú készítmények ma már nemcsak a kozmetikusok vagy a luxusmárkák vásárlói számára elérhetők, csupán a magyar nők 14 százaléka használ rendszeresen valamilyen szérumot; célzott, problémafókuszú kezeléseket pedig mindössze 9 százalék alkalmaz. „Pedig a szérumok koncentráltabb formában tartalmazzák az aktív hatóanyagokat, mint a krémek, ezáltal erősebb hatást képesek kifejteni, így pedig látványosabb eredményt érhetnek el a kezdődő és a mélyebb ráncok, valamint egyéb bőrproblémák ellen is” – hívta fel a figyelmet Budaházy Péter, a Helia-D ügyvezetője.
A családtagok mondják meg, mi a tuti
A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben (32 százalék) családtagok vagy barátok véleményét kérik ki kozmetikumvásárlás előtt, de sokan tájékozódnak márkák katalógusaiból (30 százalék), valamint internetes cikkekből (26%) is. Nem meglepő módon a közösségi média is egyre népszerűbb forrás, ha arcápolásról van szó: a megkérdezettek ötöde innen gyűjt információt. A 18-29 évesek 23 százaléka például rendszeresen influenszerek vagy ismert emberek tanácsai alapján szerzi be a termékeket.
A retinol a legnagyobb sztár
Habár a szérumhasználat még kevésbé elterjedt itthon, a nyugat-európai piacokhoz hasonlóan Magyarországon is érzékelhető egy, a bőrápolással tudatosabban foglalkozó vásárlói réteg megjelenése – ezért a vállalat arra is kíváncsi volt, hogy a magyar nők mennyire ismerik ezeknek a kozmetikumoknak az összetevőit. A retinol (az A-vitamin származéka) népszerűségét jól mutatja, hogy a hatóanyagok közül ezt ismerik a legnagyobb százalékban: a magyar nők 85 százaléka tudja, miről van szó, ha a retinol nevet hallja, viszont csak 15 százalékuk használja is rendszeresen – leginkább a 30-39 és a 40-49 éves korosztály képviselői.
A C-vitamint a válaszadók több mint fele ismeri és használja is, míg a koffeint és a hialuronsavat a megkérdezettek több mint 70 százaléka ugyan ismeri, de jóval kevesebben használják rendszeresen – előbbit csupán 24, míg utóbbit 35 százalék.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ismeretlen csúcsösszetevők
A kutatásban részt vevők a retinol hatásmechanizmusához hasonló bakuchiolról (egy antioxidáns, amely a babchi növény magjából származik) tudnak a legkevesebbet – mindössze a válaszadók 22 százaléka ismeri, rendszeres használója pedig csupán 3 százalék. Azok közül, akik ismerik és használják is, a 18-19 évesek vannak többségben, a legkevésbé pedig az 50-65 éves korosztályban népszerű ez a hatóanyag.
A bakuchiol mellett a niacinamidról sem tudnak sokat a megkérdezettek: 63 százalék nem ismeri és nem is használja a B3-vitaminból felépülő formulát, amely a többi között a bőröregedés tipikus jelei (ráncok, foltok) ellen segít, de kifejezetten antiaknés hatása is van. A peptideknél is hasonló a helyzet: a válaszadók több mint fele nem ismeri, és mindössze 13 százalék használja a hatóanyagot – a leggyakrabban a 18-29 évesek.
„A peptidekről egyébként kevesen tudják, hogy számos fajtájuk létezik. Vannak köztük olyanok, amelyek izomlazító hatásúak, így sikerrel veszik fel a harcot a mimikai ráncokkal, vagy éppen a pigmentfoltok halványításában eredményesek. Mások a kollagéntermelést serkentik, illetve antioxidáns hatásúak. Utóbbiakban (is) jeleskedik a réz-peptid, egy rendkívül drága hatóanyag, amelynek grammja még az aranynál is többe kerül, hatékonyságának köszönhetően viszont elég belőle néhány csepp” – ismertette Budaházy Péter.
