Világszerte riasztó ütemben növekszik a bőrdaganatos betegek száma, ezért pedig nagyrészt az erősödő napsugárzás tehető felelőssé. A napvédők használata viszont nemcsak azért fontos, hogy megelőzzük a rosszindulatú daganatokat, a túlzásba vitt napozás ugyanis ezen kívül is számos káros hatással bír bőrünkre. Az UVA-sugarak behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe, ahol serkentik a szabadgyökök képződését, ez pedig idővel a sejtek károsodásához vezet. Az eredmény: idő előtt öregedő bőr. Az UVB-sugarak csak a bőr külső rétegéig jutnak és hozzájárulnak a szervezet D-vitamin előállításához, ám ettől még nem nevezhetők "jótékonynak". Az UVB-sugarak felelősek ugyanis a leégésért, aminek nyomait életünk végéig megőrzik a bőrsejtjeink, mivel csökken a védekezőképességük. Ezenkívül mindkét fajta UV-sugárzás hozzájárulhat a hiperpigmentáció kialakulásához, amellyel leggyakrabban májfoltok és melazmák formájában szembesülnek az óvatlan napozók.
Mit jelent pontosan az SPF?
Ha körbenézünk a patikák, drogériák polcain, az összes napvédő termék csomagolásán az SPF szám a leghangsúlyosabb. De mit takar ez pontosan és tényleg ez a legfontosabb szempont választáskor? Az SPF az angol Sun Protection Factor, vagyis napvédő faktor kifejezés rövidítése. Ez az általánosan elfogadott jelölés arra vonatkozóan, hogy az adott termék mekkora védelmet képes biztosítani a napsugarak ellen, 2mg/cm2 vastagságban felkenve a bőrre. Az embereket 6 bőrtípusra lehet osztani, Európában a 2-es (ez a világosabb) és 3-as (ez már bézsesebb alapárnyalatú, jobban is barnul) a gyakori. A 2-es bőrtípus védelem nélkül 5-10 perc múlva ég le, de ha SPF 20-as krémmel kenjük be, akkor elméletben 100-200 percig is kibírja, tehát az SPF egyfajta szorzóként fogható fel.
Fontos tudni, hogy az SPF csak az UVB-sugárzás elleni védelmet adja meg. Érdemes olyan napkrémet választani, amely az UVA-sugarak ellen is óv, ezt pedig a PPD-érték mutatja meg. Hasonlóan az SPF-hez, itt is a magasabb szám jelent nagyobb biztonságot a bőrünknek. Azokat a termékeket, amelyek mindkét fajta napsugárzás ellen védenek, széles spektrumú napvédőknek nevezzük.
Általánosságban elmondható, hogy manapság - tekintettel az erős UV-sugárzásra - érdemes legalább 30-as faktorszámú termékeket használni, bizonyos esetekben (érzékeny bőr, gyermekeknél, arcon, sportolásnál) pedig az 50-es vagy 50+ védelem is indokolt. Az SPF érték tehát valóban fontos a napvédők esetében, de ne csak erre alapozzuk a vásárlást. A választásnál vegyük figyelembe az életkort, a felhasználás módját (strandoláshoz, sportoláshoz vagy városnézéshez használnánk) és a bőrtípusunkat is.
Fizikai védelem gyerekeknek és érzékeny bőrűeknek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A napvédőket két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy kémiai vagy fizikai szűrőket tartalmaznak. A kémiai szűrők az UV-sugarak elnyelésével fejtik ki hatásukat, jól eloszlathatóak a bőrön, de legalább 30 perccel a napozás megkezdése előtt fel kell kenni őket. A fizikai szűrők (általában ásványi porok, mint például a titán-dioxid és a cink-oxid) viszont visszaverik az UV-sugarakat, csak jelentéktelen mennyiséget engednek bejutni a bőrbe. Előnyük, hogy nem irritálnak, így a szenzitív bőrűeknek, napellergiásoknak, valamint kisgyermekeknek, babáknak is ajánlhatók. Hatásuk azonnali, ám jellemzően fehéres réteget hagynak a bőrön, mivel nem szívódnak fel teljesen. Ha érzékeny a bőrünk, de nem szeretnénk napkrémtől fehérben pompázva strandolni, akkor pedig válasszunk olyan kémiai szűrős napvédőt, amely kizárólag hipoallergén összetevőket tartalmaz.
Az érett bőr igényeihez igazodva
Ahhoz, hogy minél tovább megőrizzük bőrünk fiatalosságát , rugalmasságát, fontos a következetes, folyamatos ápolás - és erről napozás közben sem szabad elfeledkezni. Szerencsére ma már léteznek kifejezetten az érett bőr igényeire kifejlesztett fényvédő termékek, amelyek nemcsak a napsugárzás káros, öregítő hatása ellen óvnak, hanem különböző bőrfiatalító hatóanyagokat (például hialuronsavat) is tartalmaznak. Emellett fontos, hogy megfelelően hidratálják is a bőrt, amely a napozás, a tenger- vagy klóros víz hatására még gyorsabban kiszáradhat.
Ha sportolni szeretnénk
Úszásnál, evezésnél, strandröplabdázásnál, de akár egy nyári túrázás esetében is lényeges, hogy vízálló napvédőt használjunk. A csobbanás, izzadás következtében ugyanis a sima naptejek védelme gyorsan megszűnik, hiszen gyakorlatilag leáznak a bőrről. Legyünk azért tisztában vele, hogy a Cosmetics Europe szabályozása szerint egy napvédő termék akkor nevezhető vízállónak, ha kétszer 20 perces fürdés után is megőrzi fényvédő faktorának felét, az "extra vízálló" minősítéshez pedig négyszer 20 perces fürdést is ki kell bírnia. Vagyis a vízálló megnevezés nem jelenti azt, hogy nem kéne a nap folyamán újrakrémeznünk magunkat! Akár vízben, akár homokos talajon sportolunk, érdemes a lehető legmagasabb faktorszámot választani, mert ezek a felületek sokkal jobban visszaverik a napsugárzást, mint például egy füves strand.
Miért ne használjuk ugyanazt a terméket arcra és testre?
Arcunkon vékonyabb a bőr, ezáltal érzékenyebb a külső behatásokra, így a napsugárzásra is. Ráadásul a kiálló testrészek, mint például az orr és fül, fokozottan ki vannak téve a veszélynek. Ezért arcra mindenképp ajánlott a magasabb faktorszámú napvédő.
Ezenkívül sokak problémája, hogy a hagyományos napkrémektől, naptejektől gyorsan fénylik, zsírosodik a bőrük, sőt az arra hajlamosaknál akár pattanásokat is okozhatnak, ha eltömítik a pórusokat. Válasszunk hát bőrtípusunknak megfelelő készítményt külön arcra és testre. Előbbiek közül léteznek már kifejezetten a problémás, zsíros bőrre kifejlesztett mattító fluidok. Testünkre pedig kenhetünk gazdagabb állagú krémet, vagy ha bőrünk kevésbé hajlamos a kiszáradásra, akkor használhatunk könnyű, spray formulát is.
Alapszabályok, amiket tartsunk be
Végezetül: ha megtaláltuk a számunkra tökéletes napvédő termékeket, az nem jelenti azt, hogy korlátlanul élvezhetjük a nyári napsugarakat. A fokozott napsugárzás idején, tehát 11-15 óra között, mindenképp ajánlott árnyékba vonulni. Tévhit továbbá, hogy az SPF érték a napkrém minden egyes felkenésével megszorozza a biztonságos napozás időtartamát. Az ismételt krémezésre azért van szükség, mert például a fürdőzés, törölközés, izzadás és a ruhánk dörzsölésének hatására mind csökken a napvédő rétege a bőrünkön, amit pótolni kell.
Amennyiben pedig minden óvintézkedés ellenére észrevesszük, hogy bőrünk elkezdett lepirulni, azonnal függesszük fel a napfürdőzést. Ilyenkor már késő magasabb faktorszámú krémet magunkra kenni, mivel sérült a bőrünk védekezőképessége. Jó, ha ilyen esetekre kéznél van egy napozás utáni ápoló, amely segíti a regenerációt, néhány napig pedig mindenképp maradjunk az árnyékban.
