A milium tulajdonképpen egy apró ciszta a bőr alatt. A ciszta szótól azonban nem kell megijedni, az egészségre nem káros ez a fajta bőrprobléma, és kizárólag esztétikai szempontból jelent(het) gondot. A kis kitüremkedést a bőrön az okozza, hogy a cisztában felesleges keratin halmozódik fel, mivel a bőr természetes megújulási folyamatai során leváló elhalt hámsejtek valamiért „csapdába esnek” az új bőrréteg alatt. A keratin a bőr egyik vázfehérjéje, amit a felhámban található, keratinocita nevű sejtek termelnek – ez a fehérje adja a bőr mellett a hajszálak és a köröm stabilitását is, és ha vízzel érintkezik, megduzzad.
A miliumnak semmi köze a pattanáshoz és nem fertőző
A milium nem összekeverendő a pattanással, egyrészt azért, mert a felhám alatt van, másrészt azért, mert nem baktériumok okozzák, hanem jó eséllyel genetikai hajlam. Tehát ha valamelyink szülőnk bőrén volt, vagy van milium, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy a miénken is legyen. Emellett egyes betegségek (Gardner szindróma, Bazex-Dupre-Christol szindróma, epydermolisis bullosa) is okozhatják, illetve van, amikor valamilyen, a bőrt ért trauma, például égés, napégés, sérülés után jelenik meg. Ritka esetben kortikoszteroidos vagy hydroquinone-os krémek használatának mellékhatásaként is megjelenhet, illetve autoimmun reakció is lehet. Fontos tudni, hogy a milium nem fertőző, tehát nem kell amiatt aggódnunk, hogy elkapjuk valakitől, vagy továbbadjuk valakinek.
Gyakran magától is elmúlik
A milium bármilyen nemű és életkorú embernél előfordulhat. Az újszülöttek 40-50 százalékát érinti valamilyen formában, náluk leggyakrabban az orron jelentkezik, de megjelenhet a szájüregben, illetve a fejbőrön és az arcon is. A babák esetében néhány hét alatt elmúlik. Nagyobb gyerekek, illetve felnőttek esetében a milium gyakran jelenik meg a szemhéjon, az orcákon, illetve a nemi szervek környékén is feltűnhet, illetve esetleg a felkaron vagy a fenéken.
Néha magától megszűnik néhány hét alatt, de van, amikor hónapokon keresztül megmarad a bőrön. Egyes esetekben a milium csoportosan (ebben az esetben miliának nevezzük) is tartósan megjelenhet, leggyakrabban a szemhéjon, a fül mögött, az orcákon vagy az állon. Ez felnőttek és gyerekek esetében is megtörténhet, de különösen a középkorú nőknél gyakori. Van, amikor viszketés is kísérheti, és fel is hólyagosodhat, ilyenkor mindenképpen érdemes vele bőrgyógyászhoz fordulni.
Az eltávolítást mindig bízzuk szakemberre!
Ha a milium „hagyományos” formájával küzdünk, tehát csak néhány apró dudor van a bőrünkön, akkor házilag is megpróbálkozhatunk a kezelésével. Az első, és legfontosabb dolog, hogy semmiképpen sem szabad megpróbálni kinyomni! Ezzel ugyanis nem fogjuk tudni eltávolítani, ellenben gyulladás, sebesedés, hegesedés lehet a vége.
Az egyik lehetséges eltávolítási módszer a milium kiszúrása egy nagyon vékony tűvel, de ezt mindenképpen bőrgyógyászra vagy kozmetikusra kell bízni. Érdemes előtte megkérdezni a szakembertől, hogy rendszeresen foglalkozik-e ilyesmivel. Emellett a lézeres kezelés, illetve a fagyasztás is megoldás lehet.
A milium kezelése házilag
Házilag megelőzhető, illetve kezelhető a milium azzal, ha tudatosan ápoljuk a bőrünket. Minden nap használjunk fényvédőt (télen is), este pedig tisztítsunk duplán arcot! A bőr természetes megújulási folyamataira rásegíthetünk valamilyen, a bőrtípusunknak megfelelő, gyengéd hámlasztó hatású termék (toner, lemosó, hámlasztó folyadék AHA-, BHA- vagy PHA-savval), ez akadályozhatja, hogy az elhalt hámsejtek a megújult bőrréteg alatt rekedjenek. Lehetőség szerint valamilyen kémiai hámlasztót válasszunk, a bőrradírokat inkább kerüljük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Heti egy-két alkalommal valamilyen jó minőségű agyagmaszkot is bevethetünk. Emellett fontos a mindennapos hidratálás is, valamilyen nem komedogén, tehát a pórusokat nem elzáró hatóanyagokat tartalmazó krémmel, szérummal esetleg arcolajjal. Ügyeljünk arra is, hogy ha valamiért szteroidokat tartalmazó készítményt kell szednünk, vagy használnunk, mindig tartsuk be az orvos utasításait, ne alkalmazzuk őket hosszabb ideig, illetve másféle mennyiségben, mint ahogyan azt a szakember előírta.
Ha milia jelenik meg a bőrünkön, akkor néhány hétig érdemes várni, mielőtt célzottan kezelni kezdjük, illetve szakemberhez fordulunk és megpróbáljuk eltávolíttatni, mert gyakran a probléma magától is megszűnik, ha egyébként a bőrtípusunknak és bőrállapotunknak megfelelő termékeket használunk, és minden nap tisztítjuk, hidratáljuk és fényvédőzzük az arcbőrünket.
A cikket Dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta.
