Mindez azért fontos, mert az egyes típusú diabétesz során az inzulintermelő bétasejteket saját immunrendszerünk pusztítja el egy téves immunválasz miatt – ennek hatására pedig megszűnik szervezetünkben az a hormon, amely vércukorszintünket tartaná egyensúlyban.
A francia Université Catholique de Louvain kutatói Dr. Philippe Lysy vezetésével dolgoznak bétasejttermelő projektjükön. Eddigi beszámolóik szerint az emberi hasnyálmirigy-vezetékből származó sejtek (szakmai rövidítés szerint: HDDC-k) igencsak esélyesek az áttörésre: ezekből ugyanis könnyen lehetne bétasejteket formázni. Ezen HDDC-sejtek a hasnyálmirigyben fordulnak elő, s mivel úgynevezett elődsejtek, nagy eséllyel tudnak más sejttípusokká átalakulni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A sejtek működését cukorbeteg egerekbe ültették be. Míg konkrét eredmény nincsen, az mindenesetre látszik, hogy a sejtek a megfigyelt szervezetekben a vércukorszintnek megfelelően termelik és bocsátják ki az inzulint. A tervek szerint a következő adag bétasejtet már cukorbeteg emberekbe fogják ültetni és bennük tesztelik le – egyelőre azt vizsgálják, hogy az átprogramozott sejtek mennyire képesek jól működni klinikai procedúrákkal együtt.
Ez a megoldás, ahogy a kutatók mondják, számos más területen működhet, ahol sejtcserés terápiára van szükség (szívroham, bőrproblémák, májbetegségek stb.).
