Az 1920-ban született idősebb dr. Béres József, a dinasztia- és vállalatalapító, a felnőttként agráregyetemet végző, majd summa cum laude minősítéssel általános élettanból és agrobiológiából doktorrá avatott feltaláló ugyanis már a második világháborút is úgy harcolta végig, hogy többször is a kivégzés vagy a hosszú fogság elől menekült el.
A halál torkából tért vissza
dr. Béres József visszaemlékezései szerint a második világháborúban hol egy magyar tiszt próbálta lelövetni (de a bosszúálló századost egy becsapódó páncélgránát cafatokra tépte abban a pillanatban, amikor az őt korábban bepanaszoló Béresre kimondta a halálos ítéletet), hol pedig egy orosz parancsnok akarta kivégeztetni. Az oroszok annak ellenére akarták lelőni, hogy szovjet "menlevele" is volt a "magyar Svejknek", aki azért részesült szovjet védelemben, mert előzőleg egy cseh városparancsnokot megmentett a haláltól a cseh területeken.
A magyar hadseregben többször egész alakulatokat óvott meg a végzettől: hol egy századot vezetett ki a bekerítésből, hol egy szovjet tankot lőtt ki, amelyik éppen egy magyar egységet vett célba. Amikor a szovjetek akarták kivégeztetni, társaival együtt menekült el, majd megszökött egy vonatról is, amely valószínűleg málenkij robotra vitte volna. Akadt olyan alkalom, amikor bevetéséről az egész alakulatból egyedül ő tért vissza élve. 1945-ben végül visszajutott Záhonyba, a családjához - a harcokat súlyos sérülésekkel, de átvészelte. Minderről a Cseppben az élet című életrajzi kötetből értesülhetünk, amelyet Béres Klára írt.
Rákbeteg húga is meggyógyult
Ha 1972-ben véget ért volna a feltaláló élete, már akkor is többet látott volna, mint egy átlagember. A háború után sem volt nyugta ugyanis: az ávósok zaklatása elől Záhonyból Kisvárdára költözött, ahol új karrierbe kezdett. Valójában mindvégig talaj- és növénytani vizsgálatai, a munka melletti továbbtanulása - agrármérnök és agrobiológus lett, mint említettük - segítette az eredetileg kertész végzettségű fiatalembert a sikerhez. Burgonyanemesítés során, a burgonya leromlásának vizsgálata közben rájött: nagyon fontos a növény fejlődésekor, hogy milyen nyomelemeket tartalmaz az a talaj, amiből kinő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nemesítési munkája közben rájött, hogy az emberek számára is létfontosságú lehet, hogy milyen tápanyagokat és nyomelemeket fogyasztanak. A kórokozókkal szembeni ellenállás sokszor ezeken a minimális koncentrációban a szervezetünkbe bekerülő elemeken múlhat. Amikor agydaganatos testvérén kipróbálta azt a szert, amelyet 1972-ben talált fel, a húga felgyógyult a betegségből.
Babosi László így ír erről a Hitel folyóiratban: "figyelemre méltó orvostudományi tudással vértezte fel magát, és arra a felismerésre jutott, hogy az immunrendszer tekintetében a burgonyabetegségekkel kapcsolatos megfigyelései analógiában állhatnak az ember daganatos betegségeivel". Béres 1972-ben készítette el nyomelemeket tartalmazó, immunrendszert erősítő készítményét, "amit először magán próbált ki ötvenszeres dózisban, majd az agydaganatban szenvedő húgát gyógyította meg vele, akiről műtéte után már lemondtak az orvosok".
"Eleinte csak a környék falvaiból, városaiból jöttek, később az ország minden részéből. Rövid időn belül már a világ minden részéről megtalálták kisvárdai házunkat" - írja Babosi. "Ebben az is közrejátszott, hogy a magyar és a jugoszláviai magyar sajtóban interjúk jelentek meg róla. A szer iránti igény óriási volt, már csak azért is, mert sok betegnek az utolsó reményt jelentette a gyógyulásra. Béres ingyen adott immunrendszer erősítő készítményéből a rászorulóknak" - olvasható a folyóiratban.
A Kádár-korban csak megtűrt személy volt
Ma már tudjuk, hogy a szóban forgó, 1972-ben feltalált készítmény elsősorban immunerősítő hatása és a szervezet egyensúlyának (homeosztázisának) fenntartása miatt hasznos, de a hetvenes években még a daganatos betegségekben szenvedők között vált legendává szer, amit csak a nyolcvanas évek elején szabadalmaztattak. (A hivatalos orvostudomány sokáig nem vett tudomást Béres eredményeiről.) Ráadásul közben dr. Béres József újabb üldöztetéseknek volt kitéve.
Ismét a politikától függött még az is, hogy egyáltalán szabadlábon maradhat-e. Kuruzslás miatt feljelentették ugyanis, és a bűnügyi eljárás 1975 és 1976 között zajlott. Ám Bérest hamarosan a népi-nemzeti ellenzék karolta fel: írók, költők (Ratkó József, Nagy László, Csoóri Sándor és más népi-nemzeti írók, illetve később a politikus, Pozsgay Imre) léptek fel mellette. Ügye eljutott Kádár János kommunista pártvezérig és Aczél Györgyig, aki a tudomány- és kultúrpolitikáért felelt a Kádár-korszakban.
A hivatalos szervek sokáig nem segítették Bérest, akinek a készítményét 1978-től kezdték árulni a gyógynövényboltokban. Közben film is készült róla Kósa Ferenc rendezésében (a film elkészítését Pozsgay Imre támogatta). A filmet tíz évig nem lehetett a nagyközönségnek bemutatni, mivel Béres a Kádár-korban üldözöttből csak megtűrt személlyé tudta visszaküzdeni magát. Az őt bíráló újságcikkekre nem reagálhatott, és csak amikor a nyolcvanas évek végén széles körben is vetítették Kósa filmjét, akkor tört ki a szer iránti újabb hisztéria. Erről még a korabeli teleregényben, a Szomszédokban is szerepel egy jelenet - Lenke néni ugyanis némi hezitálás után beáll a gyógynövénybolt előtt kígyózó sorba...
1989-ben aztán megalapították Béres cégét, amiben Kósa Ferenc is kapott tulajdonjogot, Kósa japán barátaival együtt. Ők egy alkalommal leszavazták a cégben Béres Józsefet, aki ezután részben vagy egészében kivásárolta az ellene fordulókat. Béres ugyanis stratégiai gondolkodó volt: nem ingatlanokba, hanem új termékek fejlesztésébe akarta fektetni a cég pénzét.
Neki volt igaza: mára az általa alapított cég az egyik legnagyobb hazai tulajdonú gyógyszergyártó, az 1972-ben feltalált szeren kívül számos más terméket is előállít a társaság. Szolnokon nyitottak gyárat, amelyet időközben bővítettek is. Béres József 1993-től haláláig, 2006-ig volt a részvénytársaság elnöke, s 1993-ban hozta létre a karitatív célokat szolgáló Béres Alapítványt. 2002-ben megkapta a legrangosabb hazai természettudományos kitüntetést, a Széchenyi-díjat.
A 2006-ban elhunyt kutató emlékét a Kandó Kálmán Közlekedési Szakgimnázium Dr. Béres József Kollégiuma őrzi Záhonyban 2002 óta. Működik a Dr. Béres József Általános Iskola, Budapesten, a III. kerületben és a hasonló nevű egészségügyi centrum Ibrányban. Kisvárdán, ahol talán a legtöbb időt töltötte a feltaláló, a Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesület működik 2009 óta. Szolnokon egy sétány, Kisvárdán és Záhonyban egy-egy park is viseli a tudós nevét.
A feltaláló című film február 6-tól látható a mozikban.
Források:
Babosi László: Ratkó József és a Béres-ügy (1975-1987). Hitel, 2018/8. szám , 76-100.
Ez is érdekelhet
Béres Klára: Cseppben az élet. Béres József életútja. Budapest, 2010.
