Az Emberi Sejtatlasz névre keresztelt adatbázistól azt várják, segíthet felismerni, megérteni és kezelni egyes betegségeket. Mindehhez a szervezet minden egyes sejtjéről nagy felbontású kép és egy-egy részletes leírás is készül a projekt keretein belül, beleértve az egészséges és az atipikus sejteket egyaránt.
Felfoghatatlan léptékű adatbázis
Hasonlóan grandiózus tervet vittek véghez kutatók 1990 és 2006 között, amikor a génkészlet 23 kromoszómapárját és az azokat alkotó DNS körülbelül 3 milliárd bázispárját írták le és azonosították. Az emberi géntérkép megalkotása e számok mellett 16 évig tartott, így tehát érthető, miért is olyan nagy feladat mind a 37,2 billió sejt lefényképezése és biokémiai leírása. Ha sikerülne megalkotni ezt a hatalmas adatbázist, annak használatával a kutatók és orvosok már képesek lehetnének megérteni bizonyos betegségek működési folyamatait, így például az Alzheimer-kór, az asztma és egyes daganatos megbetegedések mechanizmusait is.
A sejttérképpel bármilyen sejtet be lehet majd azonosítani, akár az emberi testben lévő pontos elhelyezkedését is. Összehasonlítható lesz, miképp néznek ki a sejtek különböző állapotaikban, továbbá a kutatók szándéka szerint sorozatfelvétel készül majd arról is, miként változnak át az őssejtek specifikus sejtekké.
Korszakalkotó technológia
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyarul mondva: az atlasz nyújtotta lehetőségekkel az érintett szakemberek bármikor pontos és részletes információkat kaphatnak egy-egy sejtről, legyenek azok akár a lábköröm, akár tüdő vagy éppen a retina alkotórészei.
"Ez pontosan az a fajta meghatározó technológia, amely a század végére fellendíti minden betegség esetében a gyógyítást, megelőzést és kezelést" - foglalt állást Cori Bargmann, a Chan Zuckerberg Initiative következő elnöke, aki maga is részt vesz a sejtatlasz megalkotásában.
Az Emberi Sejtatlasz - elkészülte után - szabadon felhasználható lesz tudományos célokra.
Ez is érdekelhet
Forrás: index.hu
