Tanultunk valamilyen hangszeren gyerekkorunkban? Netán most is zenélünk? Ha igen, akkor nagyon szerencsések vagyunk. Több kutatás is azt állítja: a zenetanulás sokat segít a gyermekek agyi fejlődésében, sőt, egész életre szóló kognitív előnyökkel járhat.
Javítja a verbális memóriát és az olvasási képességet. A Northwestern University 2011-ben azt vizsgálta, hogy a gyermekek olvasási és szófelismerési képessége mennyire van kapcsolatban zenei tanulmányaikkal. Az eredmények azt állítják, a kettő jelentősen összefügg. Azok, akik jobb eredményeket értek el a zenei munkamemória-teszten, jobban is tudtak olvasni és egyúttal ritmikai érzékük is jobb volt.
A gyerekkori zeneoktatás nagyobb agyi plaszticitást eredményez. Egy 2012. augusztusi kutatás szerint gyorsabban reagál azon felnőttek agya a beszédre, akik gyerekkorukban zeneórákra jártak, de nem játszottak hangszereken évtizedek óta. Ahogyan öregszünk , agyi változásaink hatására a hallásunk is változik, lassabban reagálunk a beszédhangokra, nehezebben értelmezzük mások beszédét. Azon zenészeknél, akik hangszereken játszanak, ezen változások később állnak be, az említett kutatás pedig azt állítja, hogy nem kell hangszeres zenésznek lennünk ahhoz, hogy lassabban öregedjünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A képzett zenészeknél jobb a multiszenzoros feldolgozás. A University of Montreal 2013. novemberi tanulmányából az derül ki, hogy a zenészek sokkal jobbak abban, amikor párhuzamosan kell feldolgozni a többféle érzékszervi ingert : hangokat, látványt, érintést. Ez nem is csoda, hiszen a magas szintű hangszeres tudás számos érzéki és kognitív készségből áll. A hosszútávú zenei képzés növeli az agy alkalmazkodóképességét, az agy audiovizuális jeleket feldolgozó területeit pedig fejleszti.
A gyerekkori zeneórák erősítik a fehérállomány kapcsolódási képességét. A Concordia University egy 2013-as kutatása szerint minél korábban kezdett valaki zenét tanulni, annál nagyobb hatása van a tanulmányoknak a motorikus régiókra. Kifejezetten fontos ezen tekintetben a gyermekek 6 és 8 éves kora közti időszak, agyuk ugyanis ilyenkor van a legérzékenyebb és legbefolyásolhatóbb időszakban. Az ebben a korban bevezetett zeneórák hosszútávú előnyöket jelentenek számukra motorikus képességeik alakulásában: hiszen a jó hangszeres tudáshoz jó ujj- és kézmozgás, valamint koordináció szükséges.
A zenetanulás hatására jobb a véráram az agyban. A University of Liverpool egy tavalyi kutatása szerint már a rövidebb zenei tréning hatására is erősödik a véráram az agy bal féltekéjében. A kutatók úgy vélik, ez arra utal, hogy az agyban a zenéért, illetve a nyelvért felelős területek közös ideghálózatot használnak.
A zenetanulás javítja kognitív képességeinket. A Boston Children's Hospital szakembereinek tavalyi kutatása arra enged következtetni, hogy a gyerekkori zenei képzés fejleszti az agy végrehajtó funkciót: azon kognitív folyamatokat , amelyek hatására gyorsabban dolgozunk fel az információikat, alkalmazkodunk helyzetekhez, hozunk döntéseket, oldunk meg problémákat.
A zenei képzés hatására sűrűbb lesz a szürkeállomány. A University of Vermont tavaly decemberi kutatása szerint a zenei képzés hatására a gyerekek jobban tudnak figyelni, kevésbé aggódnak, mindez pedig azért van, mert a képzés hatására sűrűbb lesz agyunk szürkeállománya. Érdekes módon az agy azon területei változnak, amelyek motorikus képességeinkért felelősek, hiszen a hangszeres zenéléshez kontrollált, koordinált ujj- és kézmozgás szükséges. Ezen változások azonban az agy viselkedéseket irányító területeire is hatnak.
A zenei képzés hatására jobban tudnak a gyermekek figyelni. Az American Psychological Association tavaly augusztusi vizsgálata arra mutat rá, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek kifejezetten hasznos a zenetanulás vagy éneklés , mivel erős javulás tapasztalható olvasási és tanulási készségeikben. A zenei képzés hatására ugyanis a gyermekek agya jobban és gyorsabban reagál a hangokra zsúfolt, vagy kaotikus környezetben, például egy osztályteremben vagy egy játszótéren. Két év folyamatos képzést követően a hátrányos helyzetű gyermekek idegi válaszai jobbak és gyorsabbak voltak, mint azon diákoké, akik szintén részesültek zenei képzésben, de társadalmilag nem számítottak hátrányos helyzetűnek. Az érzékelt idegi fejlődés hatására jobb memóriája lett a diákoknak.
Ez is érdekelhet
