A világon szinte minden sürgősségi beavatkozáshoz vérre van szükség. Az orvosok évszázadok óta küzdenek az emberi vér leküzdhetetlen hiányával, amelyből soha nem tudnak elegendő készletet felhalmozni. Másrészt, ha rosszul választanak vércsoportot, a következmények végzetesek lehetnek. Ugyanis a sikeres transzfúzió feltétele a vércsoport-kompatibilitás. Ellenkező esetben a befogadó beteg az idegen anyagra történő immunválasz miatt meghalhat. Nyilvánvalóan felmerül a kérdés: ha ekkora probléma a vérátömlesztés, akkor miért nem készítenek a tudósok egyszerűen szintetikus vért, ami mindenkinek jó?
Nos, a tudósok már régóta rajta vannak az ügyön, de eddig még nem sikerült áttörést elérniük. Bár időről időre felmerülnek ígéretes kutatások és projektek, a végén mindig kiderült, hogy nem nagyon működik az univerzális szintetikus vér előállítása. Próbálkoztak azzal, hogy a vért emberi embriókból vett őssejtekkel termeljék, vagyis pluripotens őssejteket indukáljanak véralkotókká. Volt olyan elképzelés is, hogy a kék bálnák különlegesen ellenálló fehérvérsejtjeit keresztezik a búzacsíra DNS-ével, hogy a lehető legtöbb hemoglobint állítsák elő. Illetve szarvasmarhák véréből származó hemoglobinnal is kísérleteztek, de végül egyik kutatás sem hozott megnyugtató eredményt.
Mi az oka a sikertelenségnek?
Az alábbiakban az IFL Science cikke alapján foglaljuk össze, hogy mik a nehézségek a művér előállításánál. Az egyik probléma a vércsoport-kompatibilitás, amelynél már születtek részsikerek. A vércsoportantigént ugyanis a vérsejt hártyája hordozza. Ennek eltávolítása után a művér bármilyen vércsoportú embernek adható.
A második akadály az oxigén megfelelő szállítása, amelyre még nem találtak megoldást. A legnagyobb kihívást a hemoglobin helyettesítése jelenti. Az emberi vér oxigéntranszportját végző molekula ugyanis nagyon sérülékeny a sejtmembrán védelme nélkül, és gyakorlatilag bármilyen apró környezeti változás a lebomlásához vezethet. A szarvasmarha véréből kivont hemoglobin például jóval stabilabb, mint az emberé, de ezzel meg az a baj, hogy előszeretettel köti meg a nitrogén-oxidot, amelynek jelenléte magas vérnyomáshoz vezet.
A másik akadály a vérlemezkék funkciójának pótlása, vagyis a véralvadás problémája. Amikor például megvágjuk magunkat, a vérnek képesnek kell lennie az alvadásra. Ellenkező esetben elvérzünk, vagyis meghalunk. Ha a művérben nincs, vagy nem hatékonyan működik a vérlemezke, ugyanez történik.
Ez is érdekelhet
Vagyis ha szintetikus vért hoznánk létre, annak nemcsak vércsoport-kompatibilisnek kellene lennie, és hatékonyan kellene tudnia szállítani az oxigént, hanem vérlemezkéket is tartalmaznia kellene az alvadáshoz. Úgy tűnik, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint, ezt a három akadályt egyelőre még nem sikerült teljes mértékben elhárítani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
