Testünk felszínén, és szervezetünkben baktériumok milliárdjai élnek, nagy részük pedig létfontosságú feladatot lát el: segédkezik az anyagcsere-folyamatokban, vitaminok felszívódásában, vagy éppen a gyulladások leküzdésében. Kevésbé ismert, de ezek a mikroszkopikus életformák az agyunk működésére is hatással vannak, és hatással vannak például a depresszió, az autizmus és a neurodegeneratív betegségek kifejlődésére.
Így hatnak a hangulatunkra a baktériumok
Japán kutatók egereken végzett kísérletekkel igazolták, hogy a baktériumok milyen hatással vannak a hangulatváltozásainkra. Hagyományos, illetve steril környezetben nevelkedett egereknél is vizsgálták a stresszhormonok termelődését, és azt vették észre, hogy a mikrobákkal sosem érintkezett állatoknál ugyanaz az inger közel kétszeres hormonszint-emelkedést eredményezett. A kutatók most annak módjait keresik, hogy ezeket a baktériumokat hogyan lehetne felhasználni a mentális egészség javításához.
Az emberi mikrobiom legnagyobb részét az emésztőrendszerünkben lévő baktériumközösség adja - de hogyan hatnak ezek az agyunk működésére? Többféle úton is: például a koponya és a gyomor közötti legfontosabb idegpályán, az úgynevezett bolygóidegen keresztül, vagy az immunrendszer befolyásolásával, melyre szintén képesek bizonyos baktériumtörzsek. Az étkezéssel bejuttatott rostokat a bélbaktériumok rövid láncú zsírsavakká is alakítják, amelyek szintén hatással vannak a szervezetünk egészére.
Az egészséges mikrobiom változatos összetételű, rengeteg baktériumtörzs összessége alkotja. Kutatók megfigyelték, hogy a depresszióban szenvedők mikrobioma jóval kevesebb baktériumtörzsből áll - ez a változás önmagában nem feltétlenül indokolja a depresszió kialakulását, a kettő közötti összefüggés azonban jól látható - vélekedik Prof. Ted Dinan, a Cork Egyetemi Kórház professzora. Hogy ezt az összefüggést tisztábban lássa, a professzor és kutatócsapata depressziós emberek bélbaktériumait ültették át állatokba. A transzplantációt követően a kísérleti patkányok is depresszióba estek, nem érdekelte őket a cukros víz sem, amiből korábban nem győztek eleget fogyasztani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hasonló módon vizsgálták a Parkinson-kór és az emésztőrendszerben lévő mikrobiom kapcsolatát. Ez esetben is kiderült, hogy a betegséggel küzdő emberek baktériumközösségének összetétele jelentősen eltér az egészséges emberben kimutatható baktériumtörzsektől. A kutatók azt feltételezik, hogy a baktériumok elsősorban a betegség motoros tüneteinek kialakulásáért felelősek. Az összefüggés további kutatásokat igényel, amelyek siker esetén a későbbiekben új terápiák előtt nyithatják meg az utat.
Ez is érdekelhet
Forrás: BBC Health
