Az eredmények azt mutatják, hogy a diszlexiások agya különbözőképpen dolgozza fel a nyomtatott és a hallott beszéd közötti összefüggéseket. A népesség 4-10 százaléka diszlexiás, az ilyen betegségben szenvedőknél nyelvi nehézségek, vagyis az olvasás, helyesírás, írás és a szavak kiejtésének zavara áll fenn.
A vizsgálatban 13 diszlexiás és 13 egészséges önkéntes vett részt, akiknek betűket mutattak fel és a hozzájuk kapcsolódó kiejtést hallgatták, miközben funkcionális MR-vizsgálatot végeztek rajtuk. A diszlexiásoknál a felső temporális kéreg kevésbé volt aktív, ez a terület vesz részt a hangok feldolgozásában.
"Az embereknél jellemzően fokozott válasz látható az agy ezen területén, ám diszlexia esetében ez nem jelentkezik, ez azt sugallja, hogy nincs meg az a rendszer, amely megmutatná, hogy összefüggés van a látható betűk és a hallható hangok között" - magyarázta Guinevere Eden, a Georgetown Egyetem Tanulási Központjának igazgatója.
Kathryn J. Kotrla, a Texasi A & M Egészségtudományi Központjának pszichiáter és magatartástudományi docense elmondta, az eredmények nemcsak a klinikai beavatkozások hatásának megítélésében, de az olvasási nehézségek különböző alfajainak felderítésében is hasznos lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
