Tény és való, hogy ezek a veszélyek mind fönnállnak. Talán segítik az elhatározást, de nem feltétlenül könnyítik meg azt. Most újabb betegségcsoportról derült ki, hogy a rendszeres füstölés elősegíti a kórok támadását. Az elbutulással járó, időskori demencia és Alzheimer-kór sem független a dohányzástól. Az rotterdami Erasmus Medical Centerben nem kevesebb, mint hét éven át csaknem hétezer legalább 55 éves beteg sorsát kísérték figyelemmel. Eredményeik szerint a nemdohányzókhoz és a már leszokottakhoz képest szinte pontosan 50 %-kal nő az elbutulás és 70 %-kal az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye azoknál, akik a vizsgálat idején még dohányoztak.
Az összefüggést minden bizonnyal az agyi erek szűkülete és egyéb más jellegű károsodása magyarázza. A káros szabadgyökök felszabadulása és sejtroncsoló hatása is egyértelmű következménye a dohányfüst szervezetbe jutásának, ami az agyban az idegszövetek és a véredények sejtjeinél is érvényesül. Az Európai Kardiológiai kongresszuson is elhangzott, hogy Írországban 2004, Olaszországban 2005 óta van általános dohányzástilalom közterekben és közintézményekben. A tilalom bevezetése után néhány hónappal már több mint 11 százalékkal csökkent ezen országokban a bekövetkező szívinfarktusok száma, ami a szívgyógyászok szerint nem kis részben a passzív dohányosok füstterhelés-csökkenésének köszönhető. Nem fér tehát kétség a szigorú tiltás hasznosságához.
Emellett várható, hogy szerte Európában az állami finanszírozású kórházak is egyre inkább ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a dohányzók gyógykezeléséhez feltételül szabják a leszokást, ahogy erre Angliában már volt példa. Némi vitát váltott ki, hogy a Royal Cornwall Hospital orvosai nem akarták elvégezni egyik dohányzó betegükön a szükséges műtétet, mondván, a műtét és gyógyulás esélyei így sokkal rosszabbak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás:
www.aerzteblatt.de
