A szokatlan viselkedés már a hazai egyedeken is észrevehető: egyre több gólya marad itthon télen. A gólyák általában augusztus második felében indulnak el kontinensünknek erről a részéről, viszont ugyanaz a folyamat tapasztalható itthon, ami Nyugat- és Dél-Európát már korábban elérte. Dél-Spanyolországban például a gólyák jelentős része már el sem repül a melegebb országokba - ismertette Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Duna-kutató Intézet igazgatója.
Megváltozik a stratégia
Az ökológus szerint már nemcsak arról van szó, hogy a melegedő telek, tavaszok, őszök miatt a költöző madarak kicsit később indulnak el telelőhelyeik felé vagy tavasszal korábban érkeznek, hanem maga a stratégia is megváltozik. A vonulóból állandó madár lesz.
Már Magyarországon is egyre több gólya kísérel meg áttelelni itthon. Ebben egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre. Azonban a klímaváltozás egyik hatásaként a Szahara is megváltozik: egyre szélesebb lesz és egyre nagyobb távolságot kell a gólyáknak táplálék, víz és pihenés nélkül megtenni. Ez rendkívül kockázatos, és egyre nagyobb az esély arra, hogy a fiatal madarak elpusztulnak az út során. Így pedig valóban megéri a stratégiaváltás - magyarázta az ökológus.
Azonban az itthon maradásnak is vannak kockázatai. Amennyiben az itthon maradt madarakat emberek etetik és tartják életben, azzal bajt okozhatnak, az emberi beavatkozás ugyanis felborítja a természet rendjét - hívta fel a figyelmet a szakember. A madárkövető oldalak szerint egyébként a térségből elindult gólyák egy része már elhagyta Törökországot, és az elkövetkező hetekben érkeznek meg Afrikába.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
