A téma népszerűségét jól mutatja, hogy egy 1990-ben bemutatott, később két Oscar-díjra is jelölt hollywoodi film, az Egyenesen át ( Flatliners ) sikere után idén ősszel már a produkció remake-je is bemutatkozhatott a mozikban világszerte. A történet szerint fiatal orvostanhallgatók mesterségesen idéznek elő hirtelen szívhalált egymásnál, majd a többiek néhány perc elteltével újraélesztik átmenetileg elhunyt társukat. A bizarr kísérlet célja pedig nem más, minthogy kiderítsék, van-e fény az alagút végén, azaz, hogy mi vár az emberre a halál után.
Emlékképek a halál állapotából
A valóságban persze szó sem lehet ilyen jellegű kísérletekről, ugyanakkor a New York-i Egyetem kutatói jelenleg is vizsgálják a halál utáni öntudat mibenlétét. A maga nemében az eddigi legnagyobb kutatás során Európában és az Egyesült Államokban egyaránt rengeteg olyan embertől gyűjtenek információkat, akik hirtelen szívmegállást követően visszatértek az élők sorába. "Igyekszünk megérteni, hogy pontosan milyen tapasztalatokat szereznek, akik átestek a halálon, ez ugyanis tükrözheti az univerzális élményt, amely mindannyiunkra vár, amikor meghalunk" - mondta el dr. Sam Parnia, a vizsgálat vezetője.
Hozzátette, elmondáson alapuló bizonyítékok vannak arra nézve, hogy egyes emberek a halál beállta után is tudatuknál maradhatnak. Többen is arról számoltak be ugyanis, hogy látták dolgozni maguk körül az orvosokat és az ápolókat, illetve hallották a beszélgetésüket. Bizonyos esetekben az orvosi és az ápolói személyzet is megerősítette, hogy bár az adott páciens technikai értelemben véve halott volt, mégis pontosan emlékezett verbális és vizuális részletekre a körülötte zajló történésekből.
Mi történik a halál után?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Parnia kifejtette, hogy az esetek túlnyomó többségében az orvosok akkor állapítják meg a halál időpontját, amikor a szív működése leáll, ezáltal pedig elapad az agy vérellátása. Ilyenkor szinte azonnal megszűnnek az agyfunkciók, beleértve például az összes tudat alatti reflexet. A gondolkodásért és az érzékszervekből érkező információk feldolgozásáért felelős agykéreg működése is rögtön leáll, aminek következtében 2-20 másodpercen belül már nem lehet agyhullámokat mérni a páciensnél.
Mindez láncreakciót vált ki az agyi folyamatokban, aminek eredményeként elkezdenek pusztulni az agysejtek. Bár szív-tüdő újraélesztéssel akkor is lehetséges vért juttatni az agyba, ha nem sikerül visszahozni az életbe a pácienst, ez csupán a 15 százalékát biztosítja annak, amire a szervnek a normális működéshez szüksége lenne. Így pedig a sejthalálozást ez sem tudja megállítani, legfeljebb enyhe mértékben lelassítja.
Forrás: livescience.com
