"Sokan azt hiszik, félni rossz dolog, de valójában a félelem azért alakult ki az evolúció során, mert a körülöttünk lévő világ tele van veszélyekkel. Az idők során a félelem olyan ösztönös reakcióvá vált, ami rákényszerít minket a védekező és óvatos viselkedésre" - nyilatkozta Michael Fanselow, a Los Angelesi Kalifornia Egyetem viselkedéskutatási szakértője.
Vannak félelmek, amik tanultak, és olyanok is, amik a DNS-ünkbe vannak kódolva, mint például a rothadó hústól (és vele a zombiktól), kígyóktól, vértől és magasságtól való félelem. Ezekről ugyanis még fejletlen agyú elődeink is tudták, hogy veszélyesek.
Bár kicsi a valószínűsége, hogy egy fejnélküli lovas támadna ránk fényes nappal, vagy egy manó akarná megenni a májunkat vacsorára, Fanselow szerint az eredeti Grimm mesék és a horrorfilmek is segíthetnek eligazodni a valós fenyegetések között.
A horrorfilmek nézése közben "az ember jobban tudja kontrollálni az érzelmeit, és bár a válaszreakciók még így is erősek, a félelem ilyenkor nem lesz úrrá rajtunk teljesen, és így megtanulhatjuk azt is, hogyan nézzünk szembe a félelmeinkkel, és miként uralkodjunk rajtuk - nyilatkozta Fanselow - Ha az ember tudja, hogy veszélyes helyzetbe fog kerülni, például azért, mert katonaként egy háborús övezetbe vezényelik, jó, ha felkészíti magát rá úgy, ha hasonló, de nem valódi veszélyeknek teszi ki magát, hogy hozzászokjon a félelemhez."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A női mozirajongóknak könnyen lehet, hogy azért tetszenek annyira a darabolós horrorfilmek, mert a végén általában egy női karakter győzi le a gyilkost, és ő marad életben" - nyilatkozta Martha Lauzen, a Center for the Study of Women in Television and Film igazgatója.
A Parajelenségek 4 című film közönségének 60 százaléka 25 év alatti, és 50 százaléka nő volt. A Lionsgate felmérései szerint a Fűrész 3D közönségének mindössze 56 százaléka volt férfi. A Fűrész 4 című film esetében pedig 52 százalék volt a női nézők aránya.
James T. Hamilton, a Stanford kommunikációs tanszékének professzora szerint ez egyáltalán nem meglepő. "Az erőszakos filmek legnagyobb fogyasztói a 18 és 34 év közötti férfiak, őket azonban rögtön utána a 18 és 34 év közötti nők követik.
A félelemreakciók kialakulásában hatalmas szerepet játszik az amygdala , a reakciók kordában tartásáért pedig általában a prefrontális kéreg a felelős. A kockázatvállalás nagyrészt a tinédzserekre és a fiatal felnőttekre jellemző, mert az embereknek ilyenkor meg kell tanulniuk, hogy egyedül nézzenek szembe a veszélyekkel.
"Az agy fizikai struktúrája is megváltozik, amikor tanulunk, és a fiatal felnőttkor az az időszak, amikor az agyunkban a félelemérzet kialakulásáért és kordában tartásáért felelős régióknak stimulációra van szükségük, hogy tanulhassanak és elérhessék végleges formájukat" - nyilatkozta Fanselow.
Az izgalmas helyzetek, függetlenül attól, hogy "félelmetesek, vagy örömteliek, segítenek felturbózni az agyunkat" - mondta Joseph LeDoux, a New York Egyetem Érzelmi Agykutató Intézetének igazgatója, az "Érzelmes Agy" című könyv szerzője.
A horrorfilmek segítenek maximális fokozatra kapcsolni: a szív gyorsabban ver , a vérnyomás megemelkedik, a szervezetben dopamin és norepinefrin szabadul fel, ami felkészíti a testünket a "harc vagy menekülés"-típusú helyzetekre. Ezen kívül félelem hatására endorfin is felszabadul, ami fájdalomcsillapító hatással bír. A szakértők azonban mind egyetértenek abban, hogy a gyerekek agyának még nem valók a horrorfilmek. És vannak olyan felnőttek, akiknek szintén nem. "Sokan vannak, akiknél súlyos stresszes tünetek alakultak ki, miután megtekintették az Ördögűzőt - nyilatkozta Richard J. MacNally, a Harvard Egyetem pszichológus professzora - A legtöbb ilyen ember azonban valamilyen mentális betegségben szenved, és emiatt sokkal érzékenyebb, mint az átlag."
