A hosszan tartó testmozgás, például a maratoni futás megállítja a szervezet sejtjeinek programozott öngyilkosságát - állítják BMC Physiology május 10-i számában megjelent tanulmány szerzői. A kutatók megállapították, azon emberek sejtjei, akik lefutják a maratont, nem köteleződnek el az apoptózis (programozott sejthalál) irányába, mely a sejthalál természetes formája.
"Az apoptózis egy normál élettani folyamat, mely függ a sejteket érő jelzésektől, amiket befolyásolhat a masszív testmozgás. Mi mutattuk ki először, hogy a testmozgás befolyásolja a szirtuin nevű fehérjék kifejeződését, melyek az edzés kulcsszabályozói" - mondja Gabriella Marfe, a Római Egyetem kutatója, a cikk vezető szerzője.
Marfe és munkatársai 10 férfi sportolótól vettek vérmintát, akik részt vettek egy 42 kilométeres futásban, és azt tapasztalták, hogy a verseny során eltolódott az apoptózist serkentő és gátló fehérjék egyensúlya. A kutatók szerint a szirtuin család védőszerepet tölt be, megelőzi a sejthalált a testmozgás során.
Mindazonáltal Marfe a testedzés veszélyeire is felhívja a figyelmet: "Az edzetlen amatőrök gyakran professzionális irányítás nélkül keményen edzenek. Ez az intenzív és kimerítő testmozgás káros lehet az egészség szempontjából."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szerzők inkább a rendszeres testmozgást ajánlják, melyhez érdemes igénybe venni szakértők és orvosok tanácsát és irányítását.
Ez is érdekelhet
