A klímaváltozás így hat a városokra

Bár a világ lakossága egyre nagyobb arányban él városokban, és a milliós metropoliszok is drámai mértékben növekednek, összességében ezek a települések még mindig csak a Föld felszínének nagyjából 3 százalékát foglalják el. A globális klímamodellek jelentős része ezért nem is vizsgálja külön a nagyvárosokban élők terhelését, egy új tanulmány azonban kifejezetten az őket ért hatásokra koncentrált. Az Illinois-i Egyetem munkatársai a Nature Climate Change című tudományos lapban tették közzé a kutatási eredményeiket .

Újabb fertőzéseket hoz a klímaváltozás A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint. Kattintson a részletekért!

Akár 4,4 fokkal is melegebb lehet a városokban

Ezek a városok a világ lakosságának közel 50 százalékának adnak otthont, a klímaváltozás itt tapasztalható változásai így majdnem minden második embert érintik. A magas népsűrűség, a kevés zöldfelület és rengeteg beton miatt a nagyobb hőstressz, a vízhiány, a levegőszennyezés és az energiabiztonsági bizonytalanság is komoly gondot okozhat a közeljövőben - állítják a kutatók. Szerintük a lebetonozott közterületek több hőt vesznek fel és tartanak vissza, mint a zöldfelületek, valamint számos biofizikai folyamatot felborítanak.

Az egyetem munkatársai a klasszikus klímamodelleket a városi körülményekre ültették át, hogy ezzel próbáljk megjósolni, milyen körülmények uralkodnak majd néhány évtized múlva a világ nagyvárosaiban. A hőmérséklet és a relatív páratartalom változásait modellezve a kutatók 2100-ig vizsgálták az éghajlatváltozás városokat érintő következményeit.

Ez is érdekelheti

Stressz

Sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok Spanyolországban is

Zöld

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens

ázsiai tigrisszúnyog

Egyre több a veszélyes szúnyog Európában

egyiptomi csípőszúnyog

Klímaváltozás és szúnyogok: van, ahol már kritikus a helyzet

A modell előrejelzése szerint az évszázad végére 1,9 Celsius-fokkal nő az átlaghőmérséklet a nagyvárosokban abban az esteben is, ha sikerül csökkentenünk a károsanyag-kibocsátás mértékét. A legrosszabb forgatókönyv azonban már 4,4 Celsius-fokos emelkedéssel számol, ami a páratartalom drasztikus lecsökkenését is eredményezi. Ez utóbbit bizonyos mértékben ellensúlyozhatja a parkosítás és a városi növényzet telepítése. A kutatást vezető Lei Zhao szerint a jövőben a városfejlesztési stratégiák kidolgozásakor fontos figyelembe venni a felmelegedés várható hatásait is.