Némelyik mítosz mögött egészen varázslatos a valóság, de ez nem javít a felszínen megragadt tévedéseken (ahogy korábbi cikkeinkben is írtunk erről itt és itt ), így a korrekciót most kell végrehajtanunk.
1. Előbb a sör és utána a tömény
Habár a népi tapasztalat komoly dolog, tudományosan egyelőre semmi sem bizonyítja, hogy az elfogyasztott alkoholos italok sorrendjének bármi köze lenne a berúgáshoz és a macskajajhoz. Az alkohol az alkohol, de az tény, hogy egy ponton túl már nehezen követi az ember mennyit is iszik meg, ezért ha erősebb italokkal kezd, valószínűleg többet fog inni, mintha csak sörrel nyitotta volna meg az estét. A másnap pedig az alkoholmennyiség függvénye.
2. Az ivás okozta filmszakadás emlékei visszanyerhetőek
Aki reggel arra kel, hogy nem emlékszik mi történt előző nap, és egyáltalán hogyan került haza, soha nem is fog. Ugyanis az alkohol egy ponton túl kikapcsolja a memóriát, ezért azok, akik azt állítják, később visszaemlékeztek mindenre, valószínűleg téves emlékekkel élik le az életüket.
3. A barna cukor egészségesebb, mint a fehér
A cukor színét a feldolgozás során keletkezett melasz határozza meg, a barnacukorban van, míg a fehér cukorban nincs. A két cukorfélének pontosan ugyanolyan az élettani hatása, tehát a barnacukor fogyasztók nem élnek egészségesebben.
4. Aki közelről néz tévét, elromlik a szeme
Tévedés. A szem megterhelése maximum fejfáját okozhat. Tény viszont, hogy a régi tévék még némi káros sugárzást bocsájtottak ki, ezért nem volt jó túl közel tartózkodni hozzájuk.
A barna cukor valójában semmivel sem egészségesebb a fehér cukornál
5. Az oltások autizmust okoznak
Egyre többen tagadják meg babájuk beoltását, félve attól, hogy csak beteg lesz tőle. Ez a tévképzet sajnos nem tréfa, ugyanis emiatt egyes olyan betegségek is visszatérőben vannak néhány fejlett országban, mint a kanyaró, amelyről azt hittük, sikerült végleg megszabadulni tőle.
6. A cukor diabéteszt okoz
Nem, nem okoz. Legalábbis ha nem visszük túlzásba. A diabétesz nagyon komplex betegség, de semmi nem bizonyítja, hogy a cukor a közvetlen kiváltója lenne. Tény azonban, hogy a cukor okozta elhízás szerepet játszik ennek a modern kori népbetegségnek a kialakulásában.
7. A cukros italok miatt híznak a gyerekek
A járványszerűen terjedő elhízással kapcsolatos filmek terjesztették el ezt a legendát, de semmilyen tudományos bizonyíték nincs rá. Tény, hogy a sok cukrot tartalmazó üdítők nem egészségesek, de egy pohárnyi miatt nem lesz kórosan elhízott gyerekünk. Az állandó túlzott kalóriafogyasztás és a kevés mozgás persze a gyerekeknél is elhízáshoz vezet.
8. Ízületi gyulladást okoz az ujjropogtatás
Lehet, hogy az ujjak ropogtatása zavarja a környezetet, de biztosan nincs káros egészségi hatása.
9. Éheztessük ki a betegséget
Egyesek szerint a gyógyulás legjobb módja, ha nem juttatunk a szervezetünkbe tápanyagot, amin a betegség eléldegél. De ez téves elképzelés, sokkal hasznosabb, ha eszünk, mert a szervezetünk úgy több energiát kap, és jobban képes harcolni a kórral.
10. A zöld orrváladék baktériumra, az átlátszó vírusra utal
Semmilyen tudományos bizonyíték nincs rá, hogy az orrváladék színe összefüggene a betegség kórokozójával. Ezzel szemben megfázás esetén az orrba úgynevezett neutrofil fehérvérsejtek áramlanak, amelyek egy zöld színű enzimet tartalmaznak. Ha elég nagy számban koncentrálódnak, megfestik az orrváladékot is. Aki rosszul érzi magát, menjen orvoshoz, függetlenül attól, mit lát a zsebkendőben.
11. A léböjt megtisztítja a testet a sok evés után
Az ünnep időszak után sokan kezdenek léböjtkúrába, abban a reményben, hogy megtisztítják a testet az élelmiszerekkel bevitt káros anyagoktól. Ez erős tévedés, a léböjt a legjobb esetben is csak az emésztést képes kicsit segíteni. Ráadásul egyes gyümölcsitalok legalább annyira károsak, mint a cukros üdítők.
12. A Tourette-szindrómások folyamatosan káromkodnak
Nem igaz, csak egy kis százalékuknál jelenik meg ez a tünet. Sokkal gyakoribbak az önkéntelen mozdulatok, a tikkelés vagy más tünetek. Aki sokat káromkodik, nem feltétlenül beteg, lehet, hogy csak neveletlen.
13. Ha fázunk, megfázunk
Nem azért gyakoribb a megbetegedés télen, mert hideg van. A pontos okot nem ismerjük, de van három megalapozott feltételezés. Az első, hogy télen több idő töltünk beltérben, sokszor sűrűbben összezárva más emberekkel, s így a kórokozók könnyebben fertőznek meg bennünket. Másodszor, a hideg időjárás miatt alacsonyabb páratartalom, ami az orr nyálkahártya kiszáradásához vezet, ezáltal csökkentve a védőréteget. Végül télen az emberek szervezete a kevesebb napfény miatt kevesebb D-vitamint termel, s ezért csak gyengébb immunválaszra képes. Tehát akár vizes hajjal is kimehetünk egy hűvösebb napon, nem attól leszünk influenzásak .
14. A stressz magas vérnyomást okoz
A stressznek nincs igazán köze a magas vérnyomás kialakulásához. Az viszonyt tény, hogy akiknél a betegség akut állapotban van jelen, tapasztalhatnak rövid idejű vérnyomás emelkedést, de a rossz étrend, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és rossz alvás, ami valóban hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához.
15. A békák szemölcsöt okoznak
Tévedés. Szegény kétéltűek nem okoznak szemölcsöket, de ha olyan emberrel rázunk kezet, akinek HPV fertőzés miatt szemölcs van a kezén, akkor a szemölcsök megjelenhetnek a testünkön.
16. A HIV úgy alakult ki, hogy egy ember majommal szexelt
Nos, majdnem biztos, hogy nem így történt, az ok sokkal inkább az, hogy a majmokra vadászó emberek egy nyílt seben keresztül fertőződtek meg a beteg majmok vérétől.
Forrás: businessinsider.com