Lucy Cheke, az egyetem egyik hallgatója a meséket felhasználva három feladattal hasonlította össze a mátyásmadarakat és a helyi iskolásokat. Az első feladat során a kutató mind a gyerekeknek, mind a madaraknak megmutatott egy üvegtábla alá helyezett szerkezetet, aminek ha megfejtették a működését, ajándékot kaptak.
Az eredményekből kiderült, hogy a gyerekek egyértelműen látják az ok-okozati összefüggést, míg a madarak erre nem képesek. Lucy Cheke szerint ez teljesen logikus következmény, mivel a gyermekek fejlődése éppen arról szól, hogy új ok-okozati összefüggéseket sajátítsanak el, anélkül, hogy azon gondolkodnának,vagy korlátoznák a gondolkodásukat azzal, hogy azon rágódnak, miszerint a feladat lehetséges-e vagy sem. A madarak azonban rájöttek, hogy sokkal nehezebb megtanulni, hogyan működik a szerkezet, mivel elfogadták, hogy úgysem történhet semmi.
Ez is érdekelhet
Cheke a másik két ügyességi feladattal is hasonló eredményekre jutott: a madarak a gyerekekkel szemben nem tudták teljesíteni azokat. "Az Aesopus mese paradigma hihetetlenül hasznos eszköz, amely segít összehasonlítani a népi fizika ok-okozati összefüggéseit" - tette hozzá a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
