A vizsgálatot 125 szűz, vagy élete első szexuális partnerével kapcsolatban álló fiatal nő bevonásával végezték. A hölgyeknek folyamatosan naplót kellett vezetniük szexuális aktivitásukról, melybe azt is fel kellett jegyezni, hogy partnerüknek előzőleg, vagy éppen aktuálisan hány másik szexuális kapcsolata volt. Négyhavonta nőgyógyászati vizsgálattal győződtek meg róla, hogy jelen van-e a HPV kórokozója. Egy esetleges második szexuális partner a vizsgálatból való kizárást vonta maga után.
Dr. Winer munkacsoportja megállapította, hogy a fiatal nők egyharmada kapta el a HPV fertőzést a szexuális aktivitás kezdetétől számított egy éven belül, illetve hogy három év múlva már a vizsgált alanyok fele fertőzött volt, annak ellenére, hogy még mindig ugyanazzal a partnerrel volt kapcsolatuk. Az is kiderült, hogy ha a partnernek előzőleg kettő vagy több kapcsolata volt már, nagyobb volt a fertőzés veszélye.
A kutatók az óvszerhasználat csökkenésével, valamint a résztvevők nem teljesen megbízható adatszolgáltatásával magyarázzák a kapcsolat második, harmadik évében történő új fertőzéseket. Winer arra hívta fel a figyelmet, hogy a monogámia nem véd a HPV ellen, és hogy a HPV a többi szexuális úton terjedő betegségekkel szemben nemcsak egy szűk kört, hanem a legtöbb szexuálisan aktív embert érinti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás:
Medipress hírszolgálat
