Egy stockholmi kutatás kimutatta, hogy a környezettől érkező nyomás miatt az ilyen helyen dolgozók gyakrabban járnak be betegen is dolgozni, így aztán összességében többen vesznek ki betegszabadságot is, mint a különálló irodákban dolgozók.
A Stockholm Egyetem kutatói közel 2000 dolgozót kísértek figyelemmel, akik hét különböző irodatípusban dolgoztak. Megfigyelték, hol milyen gyakran fordulnak elő rövid, illetve hosszú idegi tartó megbetegedések, illetve, hogy egy év alatt összesen hányan és hány napot voltak otthon táppénzen. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb betegség miatti munkahelyi hiányzás a nyitott terű irodákban fordult elő és főleg a nők körében.
Egy a fentitől független vizsgálat, amely az Arizona Egyetemen készült, azt mutatta ki, hogy ha akár csak egyetlen ember betegen megy munkába, ebédidőre már az irodában levő használati tárgyaknak több mint a fele megfertőződik. A bacilusok legkedveltebb gyülekezőhelyei a telefonok, az alapos kézmosás már jelentősen csökkentheti a fertőzésveszélyt.
Kelly Reynolds, az egyetem munkatársa azonban hangsúlyozta, hogy a legjobb megelőzés mindenképpen az, ha aki beteg, az otthon marad.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakemberek szerint a nyitott terű irodákban dolgozókra az sincs jó hatással, hogy nincs igazán privát szférájuk, és ők maguk is folyamatosan rákényszerülnek arra, hogy olyan dolgokat halljanak vagy lássanak, amik nem rájuk tartoznak. Éppen ezért a jövőben arra készülnek, hogy a nyitott terű irodákban történő munkavégzés egyéb egészségügyi hatásait is számba vegyék.
Ez is érdekelhet
