A stressz hatással van az életre, a munkára és az interakciókra. Egy új tanulmányból az is kiderült, hogy sejtszinten is megszenvedi az ember a környezetből származó káros hatásokat.
A környezeti faktorok, mint például a szennyezőanyagok, a baktériumok és a dohányfüst, bekapcsolhatnak olyan géneket a sejtekben, melyeknek nem kellene működésbe lépniük - magyarázták a Koppenhágai Egyetem Biotech Kutatási és Innovációs Központjából. Ha a sejteket külső károsító hatás éri, akkor lehet, hogy át kell alakulniuk a túlélés érdekében. A külső stresszorok miatt aktivált gének képesek megzavarni a normális fejlődést és funkciót. Például stressz hatására az agysejtek olyan hormonokat és kémiai jelzéseket termelhetnek, mely nem lenne a feladatuk, így zavar keletkezik az agyműködésben - derül ki a Molecular Cell szeptember 24-én megjelent számának egyik tanulmányából.
A tanulmány tovább bővíti a bizonyítékok népes sorát arról, hogy miként befolyásolja a stressz a test molekuláris szintű működését - mondta el Alice Liu, a New Jersey-i Rutgers Állami Egyetem sejtbiológus professzora. A stresszről mindig is lehetett tudni, hogy kis- és nagy léptékben egyaránt hatást gyakorol a test működésére, akár a stresszhormonok túlzott termeléséről, akár a génmegjelenés megváltozásáról legyen szó. Az új tanulmány kiderítette, hogy a környezeti hatások a hiszton nevű fehérjék átalakításával befolyásolják a gének működését. A sejtekben a hisztonok alkotják az "orsót", amire a DNS-szálak feltekerednek. Ez segíti a hosszú DNS-szálak sejten belüli elrendezését. Amikor minden rendben zajlik, a sejten belüli jelzések mondják meg a hisztonoknak, hogy mely géneket kell kikapcsolni, és melyeket bekapcsolni. Azonban ha a sejtet környezeti stresszfaktorok érik, a jelzések összezavarodnak. A hisztonokhoz csatlakoznak és bekapcsolják azokat a géneket, melyeket nem kellene.
Mivel egyszerűen lehetetlen kikerülni a környezeti stresszhatásokat, törekedni kell a szintjük csökkentésére, hogy a stressz által megzavart gének mielőbb visszaállhassanak eredeti állapotukba - mondta el Beverly Emerson, a kaliforniai Salk Biológiai Kutatóintézet professzora. Szerencsére az ember genetikai programozása rugalmas, a gének képesek visszaállni normális állapotukba, ha a stresszjelzések elmúlnak, de "fontos elkerülni a hosszan tartó stresszállapotot, mert így a gének tartósan bekapcsolt állapotban maradhatnak" - magyarázta Emerson.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: