A metabolikus szindróma olyan tünetek, illetve betegségek együttes előfordulása, melyek elősegítik az inzulinrezisztencia (az inzulin nevű hormon hatásával szembeni érzéketlenség), a zsírmáj, a szívbetegségek és a kettes típusú cukorbetegség kialakulását. A mostani kutatás az első, mely azt állítja, hogy a kövérség csak egy tünete, nem pedig okozója a metabolikus szindrómának. A felelős az elhízást is okozó túl sok evés.
Dr. Roger Unger belgyógyász professzor szerint ma nagyon sokan gondolják úgy, hogy a metabolikus szindróma kialakulásáért a túlsúly okolható. "Mi úgy gondoljuk, hogy a zsírok zsírsejtekben való felhalmozódása valójában még védi is a szerveket a károsodástól, mert megelőzi, hogy a zsír a szívben, vagy a májban gyűljön össze. Ha a zsír a zsírsejtekbe tud kerülni, az késlelteti a károsodások kialakulását."
Dr. Unger és munkatársai normális és genetikailag módosított egereket használtak kísérleteikben. A génmódosított állatok zsírsejtei képtelenek voltak tovább növekedni. Mindkét egércsoport több élelmet kapott a szükségesnél. A normális egerek jelentősen meghíztak, ám a metabolikus szindróma tüneteit csak hét héttel a sok etetés kezdete után kezdték mutatni. A génmódosított állatok azonban bár soványak maradtak, már néhány héten belül súlyos betegek lettek, komoly szívproblémákkal, jelentős vércukoremelkedéssel. A tüneteket nyolc héttel azelőtt mutatták, hogy a normális egereken a legkisebb szívproblémák jelentkeztek. A módosított egerek szívizomsejtjei és inzulintermelő hasnyálmirigysejtjei súlyosan károsodtak. Az egerek valószínűleg azért is betegedtek meg gyorsabban, mert a fölös kalóriamennyiséget nem voltak képesek zsírsejtjeikben tárolni, így az a többi szövetbe került.
A kutatásról szóló cikk a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben olvasható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás:
Medipress hírszolgálat
