Az alábbi összeállítást alaposan szemügyre véve, néha az ember nem tudja eldönteni, hogy a beteg életének megmentésére kifejlesztett orvosi eszközről, vagy a szent inkvizíció kínzómesterének kedvenc játékszeréről van szó.
Mesterséges pióca
A piócák régóta fontos szerepet töltöttek be a gyógyítás világában. Voltak azonban időszakok, amikor a vérszívó jószágokból nem állt rendelkezésre elegendő, és ilyenkor mesterséges vérszivattyúhoz fordultak a doktorok. Különösen nyugtalanítóan néz ki az a szerkezet, amelynek 10 tűjét a betegbe döfték, majd a szerkezetet melegítve vákuumot képeztek, s azzal szívták le a betegséggel teli vért.
Római kori orvosi eszközök. Forrás: Wikipedia
Sérvkezelő
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A sérv mindig komoly problémákat okozott, és az egészségügyi dolgozók korán felismerték, hogy az emberi test képes hatékonyan gyógyítani magát. Ezért készült az a sérvkezelő, amit a szakadt szövetek vagy izmok összeillesztése után vettek használatba a betegeken. Olykor akár egy hétig is a seben tartották, hogy a szakadt szöveteket egymáson tartva segítse az összeforrást.
Amputáló-fűrész
Sem a technológiai fejlettség, sem a képzett orvosok drága ideje nem tette lehetővé, hogy minden apró-cseprő sebesüléssel, fertőzéssel sokat pepecseljenek, egyszerűbb volt levágni az érintett végtagot. Az orvosoknak e célból rendelkezésükre állt a csontfűrész, ami az idők során művészeti tárggyá avanzsált. Véres feladatát gyakorta míves kivitellel próbálták feledtetni. Persze a cizellálások és másféle nehezen tisztítható díszítések remek kiindulást teremtettek az amputált végtagok elfertőződésének, amire különben is elég nagy volt az esély.
Ecraseur (francia ejtsd: ékrazőr)
Ezt az eszközt a 19. században használták a méh és a petefészek, valamint az aranyér elszorítására. A drótot odatekerték a nemkívánatos rész föllé, s gondosan megszorították. Ez vagy levágta a kitüremkedést, vagy elzárta a vérutánpótlást, ami miatt idővel a felesleges darab magától leesett. A folyamat nyilvánvalóan rendkívül fájdalmas volt különösen az aranyér esetén.
Nyílvessző-eltávolító Az 1500-as években használt vesszőkiszedő valószínűleg több embert ölt meg, mint maguk a harceszközök. A testbe ágyazódott nyílvesszőt az ollószerű eszköz közepére helyezték majd a pengék kifelé vágták a bőrt, hogy szabad utat engedjen a nyílvesszőnek.
Szpekulum
Hosszú idővel azelőtt, hogy a szpekulumot elnevezték, már voltak olyan eszközök, amelyek a nők intim testüregeinek kinyitására és kitágítására szolgáltak orvosi kivizsgálás céljából. Az 1600-as években használt ijesztő eszköz leginkább salátás-kanálhoz hasonlít.
Injekciós tű
Az injekciós tű nem egy újkori találmány, és akik a mai napig rettegnek ezektől az orvosi eszközöktől, valószínűleg inkább a halált választanák, mint azt 16. századi találmányt, amivel például higanyt fecskendeztek az emberekbe a szifiliszt gyógyítandó. Ez még önmagában nem lenne annyira szörnyű, de az eszközt a húgycsőbe tolták bele. Ráadásul a higany miatt valószínűleg többen haltak meg, mint a szifilisztől.
Ez is érdekelhet
Forrás: techinsider.io
