A számok értelmében kiemelt fontosságú lenne az emberek felvilágosítása a tüdőrákkal kapcsolatban, hiszen nem érvényes rá a közismert címke: "a dohányosok betegsége". "Mi azt mondjuk, akinek tüdeje van, az tüdőrákot is kaphat" - jelentette ki Linda Wenger, az amerikai Tüdőrákellenes Egyesülés (UALC) vezérigazgatója. Ez egy non-profit érdekvédelmi szervezet, melynek célja az emberek tájékoztatása. 2001-ben hozták létre, Joan Scarangello, az ABC és az NBC újságírójának halála után. A médiaszakember sosem gyújtott rá, mégis tragikusan fiatalon, 47 évesen vitte el a tüdőrák. "Nagyon egészséges életet élt, rendszeresen futott" - idézte fel Wenger. "Már nincs különbség a tüdőt és más szerveket érintő rosszindulatú daganatok között."
Sok szakember véli úgy, hogy a dohányosokat övező stigma miatt az emberek kevéssé éreznek együtt a tüdőrákosokkal, így a kutatások sem részesülnek megfelelő támogatásban. "A tüdőrák mindig is mostohagyermek volt a rákkutatás területén, és biztosak vagyunk abban, hogy ez a dohányosok negatív megítélése miatt van így" - jegyezte meg Holli Kawalder, az UALC tudományos programigazgatója. "Ez nagyon elkeserítő." A betegség természete sem tesz jót annak, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, így több anyagi keret jusson rá. "Más daganattípusokkal ellentétben a tüdőrákosok már nem igazán tudnak kiállni magukért" - magyarázta Dr. James Dougherty, a Tüdőrák Kutatási Alapítvány (LCRF) orvosi és tudományos tanácsadója. "Mire megkapják a diagnózist, általában már annyira legyengülnek, hogy nem tudnak a nyilvánosság elé állni problémájukkal."
A pénzügyi nehézségek ellenére a tudósok lassacskán kezdik feltárni a tüdőrák eredetét és a nemdohányzók esetében felmerülő eltéréseket. Az egyik nyilvánvaló kiindulási pont, hogy több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem tisztázott, de a korai kutatási eredmények arra utalnak, hogy a melldaganathoz hasonlóan a tüdőrák agresszivitása a nőkben összefügghet az ösztrogénnel. Más, eddig ismeretlen tényezők is szerepet játszhatnak benne. A szakértők álma egy pontos panel összeállítása a biológiai és egyéb tényezőkből, mely alapjául szolgálhatna annak, hogy megállapítsák, kinél áll fenn fokozott kockázat, így alaposabban nyomon követhessék. Sajnos a fejlődéshez és előre lépéshez sokkal bőkezűbb anyagi forrásokra lenne szükség. Mindeközben sajnos még mindig a dohányosok helytelen szokásának levét isszák a tüdőrákkal diagnosztizált nemdohányzók. "Sok betegtől halljuk vissza, hogy a betegség megállapítása után azt kérdezgetik tőlük, dohányoztak-e" - tette hozzá Kawalder.
Animáció: HáziPatika.com