A placebóval kapcsolatban folytatott igen érdekes kutatást Scott Schafer, a University of Colorado Boulder kutatója. Az eredmény szerint a placebó akkor is hat, ha a betegek tudják, hogy nem gyógyszert kapnak. A trükk csak annyi, hogy a betegeknek időre van szükségük ahhoz, hogy elhiggyék: a placebo működik (ehhez a kísérlet során négy alkalom kellett). Miután kialakult az ingerválasz, azaz sikerült kondicionálni a betegeket, a placebo még akkor is hatott, amikor megtudták: hatóanyag nélküli szert szednek gyógyszerként. (Ha ezt hamarabb történik meg, például egy alkalom után, a placebo nem fejt ki számottevő hatást.) Az ezzel kapcsolatos tanulmány a The Journal of Pain szaklapban jelent meg.
A tanulmány alapját képező kísérlet során önkéntesek karjára helyeztek egy felforrósítható lapot, ebbe pedig annyi hőt vezettek, hogy fájdalomérzetet keltsen, de a bőrt ne égesse meg. Miután 47,5 Celsius-fokot elérve sikerült fájdalmat kelteni az önkéntesekben, a kutatók fájdalomcsillapító placebokrémet - kék ételfestékkel színezett vazelint - kentek rájuk gyógyszerekhez használt tubusból, és titokban csökkentették a forró lap hőmérsékletét. Schafer szerint ennyi elég volt ahhoz, hogy fájdalomcsillapítóként kezeljék a vazelint - ennek hatására ugyanis jóval kevesebb fájdalomról számoltak be a további kísérletek során.
Ez a jelenség jól használható a fájdalomcsillapító vegyületeket termel, de további kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy pontosan mi indítja be a folyamatot, és hogyan lehetne még hatékonyabban kiaknázni.