A kávé a legkedveltebb élénkítő ital az egész világon. Évente mintegy 8,6 millió tonna kávébabot termelnek a világon, aminek a felhasználása nyomán szintén millió tonna számra marad hátra a zacc. Ennek a nyilvánvalóan értékes anyagnak a hasznosítására a legkülönfélébb megoldásokkal próbálkoztak. Magas olajtartalmának kinyerésével biodízel olajt próbáltak előállítani, trágyának, takarmánynak használták vagy éppen gombatermelő szubsztrátumnak. De a tudósok nemrégiben rájöttek, hogyan hasznosíthatnák igazán innovatív módon és igen komoly hasznot termelve a kávézaccot. Ezúttal a hulladékban elenyésző zacc mennyiségét úgy kívánják csökkenteni, hogy egyidejűleg nagy mennyiségű mérgező anyagot is eltávolítanak a környezetből.
A kutatók a kávézaccot alapanyagul véve egy szivacsszerű szűrőt hoztak létre, amely elnyeli vízben lévő nehézfémeket. A műszaki leírás és a kezdeti vizsgálatok eredményei az Amerikai Vegyészeti Társaság (American Chemical Society) folyóiratában, a Sustainable Chemistry and Engineeringben jelentek meg. "Ez a termék segíthet csökkenteni az előállított hulladék mennyiségét" - jelentette ki Despina Fragouli, az Olasz Technológiai Intézhet (Istituto Italiano di Tecnologia) vezető anyagtudósa.
Korábban sokféleképpen igyekeztek hasznosítani a zaccot, de víztisztításra mostanáig nem. Pedig a kávéban lévő vegyi anyagok - például a zsírsavak, a cellulóz, és a polifenolok - ugyanúgy hozzákötődnek a nehézfémekhez, mint az aktív szén. Csakhogy a port valahogyan el kellett távolítani a vízből. Fragouli és csapata ezért nekilátott a folyamat leegyszerűsítésének.
Azáltal, hogy cukrot és szilíciumot adtak a kávéhoz, a kutatók képesek voltak egy "hab tégla" előállítására, amely nem csak megtartja a struktúráját, de könnyű szűrőként is használni. A tégla beáztatásakor a cukor kioldódik, s a kávézacc alkalmassá válik a vízben lévő fémionok megkötésére.
Állóvízben egy apró 200 milligrammos habdarab (amelynek mérete egy manduláéval egyenlő) képes volt eltávolítani az ólom és higany-ionok 99 százalékát 30 órán belül. Folyóvízben, vagy olyan állóvízben, ahol a fémionok koncentrációjú meghaladta a 200 ppb-t (az egész rész 200 milliárdod részét), a hab körülbelül az ólom ionok 50-60 százalékát távolította el. Ez Fragouli szerint körülbelül azonos azzal a hatékonysággal, amire a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható szűrő képes.
Az olasz szakember elmondta, hogy a csapata jelenleg is dolgozik az összetétel javításán, s ha a kávé és szilikon keverékét helyesen tudják beállítani, úgy egyetlen szűrő is elégséges lehet a víztisztításra.
A tudósok más kémiai tulajdonságú mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékokkal is kísérleteznek, hogy további vegyszereket tudjanak kiszűrni. "Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat az újrahasznosítható forrásokat, amelyekkel a jelenleg használt kőolaj alapú műanyagokat helyettesíthetjük" - hívta fel a figyelmet a projekt végső céljára Despina Fragouli.
Forrás: ACS , popsci.com