A cég hétfőn jelentette be új, nyitott forráskódú platformját, amely révén egészségügyi kutatók és cégek adatokat gyűjthetnek Apple-felhasználók egészségügyi adatairól.
Jelenleg öt cég kapott engedélyt arra, hogy kutatásokat folytathasson a ResearchKit platformján: a Mount Sinai Hospital például asztmás betegeket figyel majd meg és appjával (Asthma Mobile Health) napról napra gyűjti be tüneteiket és szokásaikat: a kutatók azt remélik, hogy a valós idejű megfigyelés segítségével sikerül feltérképezni, hogy mikor és miért, milyen körülmények között jelentkeznek az asztmás rohamok és ennek segítségével könnyen megelőzhetőek vagy még könnyebben kezelhetőek lesznek.
Az Apple bejelentésekor demonstrálta is a ResearchKit lehetőségeit: a Michael J. Fox Foundation for Parkinson's Research kutatóintézet appja, az mPower a szívroham tüneteit figyelik: ezeknek a fejlesztésében olyan egészségügyi nevek vettek részt, mint a Massachusetts General Hospital, a Stanford University vagy a Dana-Farber Cancer Institute.
Mindehhez még hozzájárul az egészségügyi és fitnesszappok adatait összefésülő HealthKit, valamint az a tény is, hogy egy gyors hozzájárulás szignózásával a felhasználók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egészségügyi adataikat megfigyeljék. Természetesen adataik felett ők rendelkeznek, ők mondhatják meg, hogy milyen kutatásokban akarnak részt venni és ők kontrollálhatják azt is, hogy milyen egészségügyi információkhoz milyen appok férhetnek hozzá.
Mindezt látva nem lehet nem megkérdezni, hogy versenytárs lesz-e ebben a Google: a világ okostelefonjainak ugyanis csak 14,8 százalékán fut iOS, az egyetlen olyan mobil operációs rendszer, amelyen a ResearchKites fejlesztések futnak. A világ telefonjainak 81,5 százalékán Android fut, ami azt is jelenti, hogy a legtöbb felhasználó egyáltalán nem férhet hozzá az egészségügyi fejlesztésekhez. Az igaz ugyan, hogy az iPhone-ok földrajzi elterjedtsége olyan nagymértékű, hogy ez a kutatásokban nem okozhat problémát (viszont valljuk be, kevés klinikai teszt jár olyan büdzsével, hogy megengedhessen magának többszáz vagy többezer iPhone-t, amelyet a pácienseknek kellene elküldnie ilyen esetben). Ilyen háttérrel nehéz nem egy háttérben megbúvó Apple-Google megállapodásra gondolni.
Az mindenesetre biztos, hogy a ResearchKit nyílt forráskódú, így bármely kutatóintézet készíthet (vagy készíttethet) Androidra vagy más platformra (akár Windowsra vagy BlackBerryre) hasonló appot. De a ResearchKitet olyan szorosan integrálták az iOS-szel, hogy a klónok tervezése jóval költségesebb és időigényesebb lenne, mint az első meggondolásra megérné.
Érdemes arra is figyelni, hogy az egészségügyi appok tervezése sokkal jelentősebb problémákat vet fel, mint egy kommunikációs vagy játékapp: itt ugyanis a rossz tervezési folyamat hatására a program generált hamis, félrevezető vagy korábbi adatoknak ellentmondó eredményeket is, amelyek könnyen hátráltathatják az egészségügyi kutatásokat. Mindemellett külön érdemes arra is figyelnünk a jövőben, hogy a ResearchKitet igénylő kutatások mögött lévő cégeknek megvan a büdzséjük arra, hogy hirdethessék appjaikat, így ők mindig jobban szem előtt lesznek, mint a kisebb, de sokkal lényegretörőbb, fontosabb vagy megfelelőbb, de kevésbé pénzelt kutatócégek vagy intézmények.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
