Az ember és a hozzá az állatvilágban legközelebb álló csimpánz közötti gondolkodásbeli különbségek nyilvánvalóak - írja a Phys.org . Bár vannak fizikai hasonlóságok is az ember és a csimpánz között, azért az általunk teremtett civilizáció nem hasonlítható az emberszabású majmok életéhez.
Ám egy a PLoS Biology című szaklapban frissen megjelent tanulmány szerint nemcsak az emberi agy fejlődése tűnik egyedülállónak. Az izmok "törzsfejlődése" szintén lenyűgöző jelenségeket rejteget. A sanghaji (Kína) CAS-MPG Partner Institute for Computational Biology és a német Max Planck Intézet kutatócsoportjai most olyan kisebb molekulák, metabolitok (anyagcserében résztvevő anyagok) agy , a másik az izmok területe volt.
A kutatók tehát nemcsak az ember genetikai információit hordozó anyagokat vizsgálták most, hanem az anyagcsere során történt változásokat is követni próbálták. Így az emberekre jellemző tulajdonságok megértésében jelentős lépést tettek előre. A nemzetközi tudóscsoportot Dr. Philipp Khaitovich vezette, aki Sanghajban dolgozik.
A tudósok az emberi metabolomot vizsgálták, vagyis azoknak a kismolekulás metabolitoknak az összességét, amelyek jelen vannak az emberi szövetekben. Khaitovich szerint ezek a metabolitok, anyagcserében résztvevő anyagok gyorsabban változnak, mint a genetikai anyag, ezért több információt adhatnak arról, hogy valójában mi is teszi az embert emberré.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így például az emberi agy sokkal több energiát fogyaszt, mint bármilyen más fajé. Éppen ezért az ezzel kapcsolatos anyagcsere-folyamatokat is elemezték. Kiderült, hogy az emberi agy metabolomja négyszer gyorsabban változott az evolúció folyamán, mint a csimpánzoké. Ám még meglepőbb volt, hogy az anyacsere-változás az izmokban tízszeres volt az emberszabású majomhoz képest.
A tudósok éppen ezért megpróbálták kiszűrni a modern életmódból fakadó esetleges torzító hatásokat, amelyek csak a legutóbbi időkben jellemzőek az emberre. Makákókat bezártak kisebb helyiségekbe, zsíros és cukros ételekkel tömték őket, és megnézték, változott-e az izmok anyagcseréje bennük. Ezek metabolomjára azonban a modern emberre annyira jellemző tespedő életmód nem hatott jelentősebben. Erről Dr. Kasia Bozek, a tanulmány egyik társszerzője számolt be.
Ugyanakkor a tudósok újra és újra megállapították azt, amit az állatkertekben járatos kollégáik már rég tudnak, mármint hogy a majmok izomzata sokkal erősebb az emberénél. Dr. Josep Call, a lipcsei Wolfgang Kohler Főemlőskutató Központ munkatársa erről el is mondta: ez természetesen közismert dolog volt, de ilyen rendszerességgel és ilyen szisztematikus vizsgálattal még sosem mutatták ki a különbségeket ember és csimpánz között.
Ezt kísérletek is tanúsítják: sportolók, egyetemisták, csimpánzok és makákók erejét mérték össze, és természetesen az állatok bizonyultak erősebbeknek, általában több mint kétszeres volt az erejük.
Mindezek után a kutatók azt a feltételezést fogalmazták meg, hogy az emberi agy és izomzat anyagcseréjének evolúciós fejlődése összekapcsolódott egymással. Azt gondolják, hogy az emberi agy számára rendkívül fontos energiaellátás biztosítása érdekében, pontosabban az agy gondolkodási funkcióinak javítására az izomzattól von el az evolúció energiát. Vagyis hosszabb távon különleges okosságunk ára a gyengébb izomzat.
Ez is érdekelhet
