Csokival fogyni Tíz százalékkal gyorsabban fogyhatunk, ha minden nap eszünk csokit – állította egy Európa-szerte idézett kutatói sajtóközlemény . Szerzője csak később árulta el: valójában nem is kutató, hanem újságíró. A férfit még tavaly decemberben kérte fel egy német tévés riporter, hogy segítsen neki egy dokumentumfilmben bemutatni az áltudományos fogyókúraipar működését. A projekthez készítettek ugyan egy kis mintájú kutatást is, annak adatait azonban jelentősen feltupírozva tálalták a sajtónak. Az újságírók pedig be is vették a csalit, és hangzatos címekkel adtak hírt a meglepő eredményről.
Húsevő részeg vegák
Októberben egy brit kutatás arról adott hírt, hogy rengeteg vegetáriánus személy eszik húst, ha berúg. A részeg vegetáriánus legkedveltebb étele a kebab, ezt követi a marhahúsos hamburger, a sült szalonna, a grillcsirke és a kolbász – írták meg a lapok. A hír világszerte sláger lett a közösségi médiában, alkalmas volt ugyanis a vegák cinikus kigúnyolására. Legendavadász oldalak azonban már ekkor figyelmeztettek : a kutatás szóval érdemes csínján bánni, jó eséllyel ugyanis csak egy brit kuponoldal médiahackjéről van szó.
Wifiallergia
“Valódi rokkantságot okozhat a wifi” – értelmezte a honi bulvársajtó a hírt, miszerint egy francia nőt rokkanttá nyilvánítottak elektromágneses túlérzékenysége miatt. Bár az elektromágneses hiperérzékenység (EHS) létező betegség, az annak nevében lévő E betű (ami az elektromágnesességre utal) használata nem megalapozott.
Az EHS-sel együtt járó tüneteket - többek között hányinger, fejfájás, szívdobogás és fáradtság - ugyanis rengeteg minden okozhatja, pácienseknél más és más. A betegséggel kapcsolatban két vezető elméletet ismert: az egyik szerint a tünetek kialakulását közelebbről meg nem határozott környezeti feltételek okozzák (tehát nem speciálisan a wifi), a másik szerint egyfajta fordított placebo hatásról beszélhetünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Intersect nevű oldal bloggere szerint az eset szenzációhajhász médiatálalása azért veszélyes, mert minél többen kezdenek el aggódni a wifi káros hatásai miatt, jó eséllyel annál többen fognak EHS-tüneteket produkálni .
Lassabban bomló holttestek
Egy düsseldorfi konferencián német bonctani szakértők arra jutottak, hogy az elmúlt 20-30 évben eltemetett halottak nem bomlanak le – állította egy cikk, amely szerint ezért az öregedésgátló kozmetikai készítmények és az ételeinkben lévő tartósítószerek felelősek. A jelenség valós (legalábbis Németországban valóban figyeltek meg hasonlót), az indoklás azonban hibádzik : valóban rengeteg tartósítószer kerül mostanában az emberi szervezetbe, de az anyagcsere során ezek részben lebomlanak, részben kémiailag átalakulnak, így tartósító hatásukat a továbbiakban nem tudják kifejteni. A hullák bomlásának Németországban megfigyelt lassulását sokkal inkább okozhatja az agyagos, megfáradt talaj, a holttestekre adott műszálas ruházat, a nehéz tölgyfa- és ólomkoporsók, valamint a síron lévő virágok rendszeres öntözése.
A kétarcú kávé
Egyik nap azt olvassuk, hogy a kávé egészségtelen, másnap pedig azt, hogy fogyasztása csökkenti különféle betegségek kockázatát. A Slate újságírója szerint nem érdemes aggódni: egy évszázadnyi kutatás bizonyítja, hogy a kávé hatása egészségünkre marginális . Hacsak nem tartozunk valamelyik túlérzékeny csoportba, döntésünk a kávéfogyasztással kapcsolatban nem hosszabbítja vagy rövidíti meg életünket. Bár a nyolcvanas években valóban elterjedt a gyilkos kávé mítosza, az elmúlt 15-20 év kutatásainak köszönhetően kiderült: a kávé nem is olyan gonosz, mint azt korábban mondták.
Ezzel párhuzamosan megjelentek viszont azok a kutatások, amelyek egyenesen a kávézás pozitív hatásaira mutatnak rá. Ezt a nézetet azonban hasonló hibák övezik, mint korábban a gyilkos kávé mítoszát. A kutatók kikérdezik az embereket kávéfogyasztási szokásaikról, majd ez alapján korrelációkat keresnek. De a zavaró tényezők kiszűrése hosszú távon továbbra sem egyszerű: lehetetlen ugyanis alanyok egy csoportját évtizedeken át rendszeres kávéfogyasztásra bírni, másik csoportját meg rábírni a kávé kerülésére, közben pedig azt kérni mindannyiuktól, hogy más dolgokban ne nagyon változtassanak életvitelükben.
Koszos szakállak
Nemrég alaposabban is megvizsgálták jó néhány pasi szakállát, és kiderült: ugyanazok a baktériumok és kórokozók vannak a szőrszálakon, mint amik a vécékagylók vizében úszkálnak - számolt be a média egy állítólagos új-mexikói laboros vizsgálatról. Az állításnak alaposabban utánajáró lapok azonban kiderítették, hogy se komolyan vehető tanulmányról, se szakállban rejtőzködő fekáliáról nincs szó . Mindössze arról, hogy egy helyi televíziós műsor készítői mintát vettek néhány férfi szakállából, amit aztán elküldtek egy mikrobiológusnak, aki néhány szakállban olyan baktériumot azonosított, amely normál esetben a belekben és a székletben is jelen van.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy fekália lenne az emberek szakállában. Ha létezik is kevésbé higiénikus szakáll, egy helyi tévé saját műsorára hivatkozva általánosságban azt mondani a szakállasokra, hogy büszkeségük olyan koszos, mint a vécékagyló vagy a vécékefe, erős túlzás.
Káros fitneszkarkötők
A fitneszkarkötők ugyanolyan károsak lehetnek egészségünkre, mint a cigaretta? – ez volt az eredeti címe a New York Times egy márciusi cikkének, amelyre megjelenését követően az amerikai tech- és tudományos sajtó azonnal össztüzet nyitott, az állítások tudománytalanságát kritizálva . Két nappal a cikk megjelenése – és tucatnyi dühödt ellencikk – után a Times korrigált, jelezve, hogy Bilton írása nem adott megfelelő képet a mobileszközök egészséget érintő kockázatairól. Bár a kutatók folytatják vizsgálódásaikat a témában, Bilton cikkének kiegyensúlyozottabbnak kellett volna lennie az eredmények összegzésekor - vallották be.
Legjobban: