A University of York és a University of California-Los Angeles (UCLA) kutatói a koponya mágneses stimulációját (TMS) alkalmazták; ezt az eljárást egyébként a depresszió kezelésére szokták használni. Az eljárás lényege, hogy az agysejteket mágneses energiával stimulálják azokon a területeken, amelyek a hangulat szabályozásáért felelősek.
A mostani kísérletben Dr. Keise Izuma és munkatársai ugyanezt az eljárást alkalmazták az agy másik területén, a homloklebeny hátulsó-középső részén, amely a problémák azonosításáért és megoldásukért is felelős. A kísérlet célja az volt, hogy kiderítsék, ennek a problémamegoldásért felelős terület stimulálása kapcsolatba hozható-e bizonyos ideológiákkal; az ember ugyanis akkor fordul általában ideológiákhoz, amikor valamilyen megoldhatatlannak tűnő dilemmával vagy fenyegetéssel szembesül. A kísérletben elsősorban a vallási és a nacionalista ideológiákat vizsgálták.
A hit is stimulálható az agyban Ezek után a résztvevőknek el kellett olvasniuk két, bevándorlók által írott esszét; az egyik írás kifejezetten kritikus hangvételű volt a befogadó társadalomra nézve, a másik épp ellenkezőleg, igen pozitív volt. Úgy gondoljuk, hogy ha kritizálják a közösségünk értékeit, főleg, ha ezt kívülállók teszik, könnyen ideológiai fenyegetést vagyunk hajlamosak látni. Ennek az egyik lehetséges következménye az, hogy még inkább megerősítjük a kritizált vonásokat, és ezzel vágunk vissza a kritizálónak" - magyarázza a kutatás vezetője. A résztvevők ideológiai beállítódását természetesen minden esetben fölvették még a kísérlet kezdetén.
Az eredmények szerint azok, akik a TMS-kezelést kapták 32,8 százalékos csökkenést mutattak abban, hogy mennyire hisznek Istenben, az angyalokban és a mennyországban. Ugyanakkor ugyanebben a csoportban azt tapasztalták, hogy 28,5 százalékkal pozitívabban állnak hozzá a résztvevők a bevándorlókhoz abban a helyzetben, amikor az kritizálta a befogadó társadalmat. "Ebben az esetben sokkal kevesebb negatív, ideológia által vezérelt reakciót kaptunk" - magyarázza Dr. Izuma. A kutatók szerint ez az új vizsgálat azt is bizonyítja, hogy az agyunk ugyanazt az utat választja, bármilyen fenyegetést észlel.