Az optimizmustól nem csak a kedvünk lesz jobb. Egy új kutatás szerint a "félig teli pohár" hozzáállás az immunrendszert is erősíti.
A tanulmány elsőéves joghallgatók derűlátásának és immunműködésének változásait mérte fel. Azt találták, hogy amint a diákok pozitívabban kezdtek gondolkodni, erősebb sejtirányítású immunitást mutattak (amikor az immunsejtek serege az idegen vírusok és baktériumok támadására válaszol). Az optimizmus csökkenésével a szervezet védekezőképessége is visszaesett. Korábbi tanulmányok már lefektették a test és az elme összefüggéseit. A házastársi civakodástól kezdve a munkahelyi feszültségekig mindenféle késleltetheti a gyógyulást és fogékonyabbá tesz a betegségekre. Az optimizmussal és az immunrendszerrel kapcsolatos korábbi kutatások nyitva hagyták a lehetőségét annak, hogy más faktorok (genetika, személyiség) is befolyásolhatják az immunműködést. "Erősebb összefüggésre utal az, ha kimutatjuk, hogy egy bizonyos ember - állandó személyiséggel és génekkel - különböző immunműködést produkál annak függvényében, hogy optimistán vagy pesszimistán gondolkodik" - mondta Suzanne Segerstrom társzerző, a Kentucky Egyetem munkatársa.
A kapcsolat vizsgálatához Segerstrom 124 joghallgatót toborzott, majd egy év alatt öt kérdőívet kellett kitölteniük, illetve minden alkalommal az immunrendszerüket is megvizsgálták. A kérdőívekkel az optimizmust mérték fel, például, hogy mennyire érzik igaznak ezt a kijelentést: "Kevésbé leszek sikeres, mint a társaim nagy többsége." Az immunrendszer vizsgálatához az alkar bőre alá halott mumpszvírust vagy candidagombát fecskendeztek. Ezek az ártalmatlan koktélok sejtes immunválaszt váltanak ki, mely a beoltott terület enyhe duzzanatával jár. A duzzanat mérésével a kutatók fel tudták becsülni az immunválaszt.
A tanórák, vizsgák és szakmai gyakorlat interjúi hatására a diákok derűlátása nőtt és csökkent. Ugyanígy a sejtes immunválaszaik is. Ha optimistán gondolkodtak, az immunválasz erősödött; ha pesszimistán, csökkent. A kapcsolatuk erősségének vizsgálatához Segerstrom és csapata statisztikai számítást (hatásméret) alkalmazott, és mérsékelt, de jelentős összefüggést találtak, 0,19-es értékkel. "Csak összehasonlításképpen: a kalciumbevitel és a csontsűrűség összefüggésének hatásmérete 0,08; a vérnyomáscsökkentő stroke kockázatára gyakorolt hatásának hatásmérete 0,03" - mondta Segerstrom. "Tehát annak fényében, hogy ezeket milyen jelentősnek és fontosnak tartják, akkor ez a hatás is ilyennek tekinthető." Az eredmények arra is utaltak, hogy az optimizmus részben a pozitív érzelmek növekedése által erősíti az immunrendszert - mondta Segerstrom.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A következő lépcső, hogy az idősebbeknél is hasonló hatást keressenek, akiknek már alapból esendőbb a szervezetük a fertőzésekkel szemben. Az eredmények iránymutatást is adhatnak a tanácsadás és kezelés szempontjából - vélte Margaret Kemeny, az UC San Francisco egészségpszichológusa, aki a kutatásban nem vett részt. Sok pszichológiai kezelés a negatív érzelmek és a stressz csökkentésére irányul - mondta Kemeny, de Segerstrom kutatása szerint a pozitív érzések megerősítése is gyümölcsöző lehet. "Talán nem annyira szerencsés csak a negatívra összpontosítani" - tette hozzá.
