A brit Leedsi Egyetem kutatói a szén-dioxidot használták nyomjelző gázként, hogy ezzel szimulálják a fertőzések légúti terjedését a hagyományos kórházi kórtermekben, ahol jellemzően két sorban elrendezve közel 30 ágy áll. A kísérlet során a szén-dioxid jelképezte a potenciálisan fertőző kifújt leheletet, amit ez esetben szén-dioxiddal töltött luftballonok kipukkasztásával szabadítottak fel. Szén-dioxid érzékelőket helyeztek el azokon a pontokon, ahol egy valódi kórteremben az ágyak elhelyezkednének.
"A gáz koncentrációjának mérésével az idő elteltével meg tudtuk határozni az egyes ágyaknál jellemző expozíciót, ezáltal pedig az adott ágyban fekvő beteg potenciális kockázatát" - számolt be az egyik kutató, Laura Pickin. "Ugyanezekkel az adatokkal a szellőzés általános arányát is mérni tudtuk a kórteremben."
Amikor az ablakok nyitva voltak, a szellőzés általában jó volt a kórteremben, a levegő útján terjedő fertőzések kockázata pedig alacsonynak mutatkozott. A fertőzés kockázata azonban négyszeresére ugrott, amikor az ablakok zárva voltak - derült ki a szaklapban megjelent tanulmányból.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Ezeket a kórtermek még mindig használják, és bár gyakran hat-nyolc ágyas kisebb helyiségekre választják le, a szellőzésük és a szerkezetük alapvetően ugyanaz"- magyarázta a kutatás vezetője, Cath Noakes. Amikor a nyitott ablakoknak köszönhetően természetes szellőzés éri a helyiséget, a kórterem biztonságos. Amikor azonban télen ideiglenesen, illetve az energiahatékonyság növelése érdekében az ablakokat állandóan csukva tartják, a fertőzésveszély többszörösére nő.
