A kutatók 50 és 64 év közötti nők két csoportját hasonlították össze hat egymást követő évben. 109 784 norvég nőt 1992 és 1997 között figyeltek meg, és 1996-ban és 97-ben is felajánlották nekik a mammográfiás vizsgálatot, és majdnem mindegyikük élt is a lehetőséggel. A másik csoport 119 472 résztvevőjét 1996 és 2001 között követték nyomon. Rendszeres vizsgálatot ajánlottak fel nekik, szinte kivétel nélkül el is fogadták.
Azt várhatnánk, hogy a két csoportnál nagyjából azonos arányban fordult elő mellrák , akár a végén, akár időközben. Ehelyett a kutatók azt figyelték meg, hogy a rendszeres szűrővizsgálaton átesett nők csoportjában 22 százalékkal több rákos eset fordult elő. Minden 100 000 nő közül 1 909-et diagnosztizáltak invazív melldaganattal a hat év során. Azok közül, akik nem estek át folyamatos szűrővizsgálatokon, ez a szám csak 1 564 volt.
Az eredmények nem azt jelentik, hogy a mammográfiás vizsgálatok okozták a mellrákot, és nem is kérdőjelezik meg a vizsgálatok fontosságát, mivel a legtöbb rákos folyamatról még nagyon keveset tudunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tudomány jelenlegi álláspontja mindenképpen és határozottan az, hogy szükség van a rendszeres szűrésekre, és a daganatokat el kell távolítani, illetve kezelni kell a beteget.
Legjobban: